Történetek a középkorból [antikvár]

Részlet: Bevezetés Ha ma vonaton vagy autón járjuk be hazánk területét, vagy más országokba, távolabbi tájakra utazunk, mindenütt nagy városokat, virágzó ipari településeket, falvakat, megművelt, gondozott szántóföldeket, gyümölcsösöket, erdőket látunk. Gépek zakatolnak, szorgos kezek dolgoznak a gyárakban, a földeken, a munka ritmusát érezzük, munkazaj hallatszik mindenfelé. De nem mindig volt ilyen a táj önkéntelenül is felmerül bennünk a gondolat, milyen volt az élet régebben ? Hogyan is tudhatnánk meg erről valamit ? Ha egy város belső területén szűk, kanyargós utcákat, régi boltíves, vastag falú házakat látunk komor kapualjakkal, szinte azt várjuk, hogy az ódon falak közül előlép egy régi polgár Vagy hegyes-dombos tájakon utazunk, s egyszer csak a kiemelkedő oromról elénk bukkan egy-egy régi vár maradványa Aztán ha belépünk egy helyreállított vár lovagtermébe, ha nézzük a régi várudvart, megelevenedik előttünk a letűnt lovagvilág egy-egy napja; lovagi tornát látunk, vagy megjelenik előttünk az a kép, amint a rablólovagok leesajjnak szegény jobbágyfalvak békésen dolgozó szántó-vetőire, vagy amint éppen kirabolják az arra haladó kereskedőket Játszik velünk képzeletünk. Máskor meg belépünk egy-egy múzeumba, akár fővárosunkban, akár valamelyik vidéki városban, esetleg valahol külföldön, s látjuk a régebbi korok mindeimapi eszközeit, az akkor használt tárgyakat, bútorokat, ruhákat. Ezeket szemlélve szinte látjuk a falvak szorgalmas jobbágj'ait, amint fáradságos, nehéz munkával művelik kis