Történelmi olvasókönyv I. [antikvár]

Az iskola és az irodalom nem járnak szükségszerűen közös útakon. Az író a teljes élet ábrázolója, a nagy világot a maga kimeríthetetlen gazdagságában, borújával és derűjével, jóságával és gonoszságával, fény és árnyoldalaival tükrözteti, s amit ír, inkább a befejezett, a kész embernek szól és nem a fejlődő, kialakulatlan, zsenge gyermeki léleknek. Az iskola útja más: határozott célok, magas, nemes erkölcsi eszmények ragyognak előtte, csakis az élet értékeivel akarja betölteni mindazokat, akik látogatják s a világ negatívumait, a rútot, a rosszat, a hamisat aggódó gonddal tartaná távol tanítványaitól. Boldogabb időkben az eltérő célkitűzések ellenére sem kerül válaszútra, aki az iskolát az irodalom vagy az irodalmat az iskola távlataiban látja. De kell-e mondanunk, hogy korunkban a helyzet más.