Történelem IV. [antikvár]

A TANÁRI KÉZIKÖNYV FELADATA, FELÉPÍTÉSE A tanári kézikönyv kettős feladatot tölt be: tárgyi és módszertani segítséget nyújt a pedagógusoknak, jelen esetben a történelemtanároknak. E funkciója lényegében megszabja tartalmát és műfaját, sőt terjedelmét is. A kézikönyvnek szervesen kapcsolódnia kell az érvényben lévő tankönyvhöz, mégpedig a szakmai és pedagógiai felvértezés olyan igényével, hogy a gyakorló tanár bátran és megbízhatóan korrigálhassa a tankönyv időközben elavult, pontatlan vagy téves megállapításait. A jelen munka felépítése lényegében megegyezik a III. osztályos tanári kézikönyv felépítésével. A tankönyv három nagy fejezetét követve, először rövid áttekintést ad egy-egy témakör tartalmi és szerkezeti koncepciójáról, továbbá nevelési céljáról, oktatási és képzési feladatairól, majd a témához tartozó irodalomjegyzéket közöl. Ezután következik az egyes óraegységek, leckék anyagának elemzése. Természetesen sem a témakörök, sem a leckék közölt tárgyalási módja nem téma- vagy óravázlat! Mindaz, amit a kézikönyv előad, csupán ajánlás, javaslat, melyből a konkrét körülményeknek megfelelően válogathatnak, ötletet meríthetnek a kollégák. Az egyes témakörökre vonatkozó módszertani javaslatokat előre tanácsos elolvasni, mert a tankönyv is témákban „gondolkodik"; így a módszertani javaslatokat és a szakirodalmat is csak akkor tudjuk tanításunkban értékesíteni, ha előzőleg áttekintést szereztünk. A szakközépiskolai történelemtankönyvek rendeltetéséről, a korszerű módszertani eljárásokról bőséges tájékoztatás olvasható a szakközépiskola III. o. történelemtankönyvéhez készült tanári kézikönyvben. Ezért javasolom, hogy kollégáim olvassák el annak bevezetőjét. A következőkben röviden összefoglalom, illetőleg ahol szükséges, kiegészítem az ott írottakat.