Történelem IV. [antikvár]

Miről szól a történet? Néha előfordul a történelemben, hogy egy évszázad egy meghatározott történelmi korszakot jelent. Ebben az értelemben szokás beszélni a hosszú XIX. századról, mely a nagy francia forradalommal (1789) kezdődött, és az első világháború kitörésével (1914) ért véget. E hosszú XIX. század az újkor történetének befejező szakasza. Az első világháborúval egy egészen más történet kezdődött, amelyet rövid XX. századnak nevezhetünk, s amely reményeink szerint az ezredforduló előtt véget is ér. Az első világháborúval kezdődő XX. század ugyanis az emberiség történetének egyik legborzalmasabb korszaka. Két világháború szervezett népirtások, valamint a szüntelenül és napjainkban is zajló helyi háborúk - amelyek hatására egyre kegyetlenebbül lángoltak és lángolnak fel a vallási, az osztály- és a nemzetiségi ellentétek - pokollá tették és teszik a szenvedők mindennapi életét. Hogyan juthatott ide az az emberiség, amely a XIX. század lenyűgöző társadalmi, tudományos és technikai fejlődésének hatására úgy várta a XX. századot, mint a tudomány és a fény századát, mint a teremtés nyolcadik napját? A századvégről visszatekintve a következő okokat lehet felsoroli: 1. A birodalmi gondolat, az imperializmus bűvöletében élő nagyhatalmak a "világ felosztása" után egymás rovására akarták folytatni terjeszkedésüket. Ez "a világ újrafelosztásáért" intított küzdelem torkollt az első világháborúba. 2. A XX. század elején egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a legjelentősebb gyarmatok (pl. India), illetve a leplezetlen gazdasági kiszolgáltatotságban élő országok (pl. Kína) nem fogják sokáig tűrni megalázó sorsukat. Kezdetét vette a fejlett országok és az elmaradott területek közti küzdelem, amelyet napjainkban a fejlett Észak és a Fejletlen Dél ellentéteként él meg a világ. 3. Mindezzel együtt a fejlett, liberális, kapitalista társadalmak belső ellentétei egyre élesebbé váltak. A gazdaság és szegénység kiáltó ellentéte mind erőteljesebben fogalmaztatta meg a társadalmi igazságosság igényét, mely a különböző szocialista elképzelésekben öltött testet. A XX. század tragédiája, hogy közülük a két diktatórikus változat - a marxista-leninista, illetve a nemzetiszocialista - terjedt el és vált birodalomalkotó tényezővé (Szovjetunió, Olaszország, Németország). Ugyanakkor átmenetileg visszaszorultak a szociáldemokrata és keresztényszocialista irányzatok.