Történelem 11. [antikvár]

kedves diákok! Időutazásunk lassan a végéhez ér: közeledünk a jelen felé. Tizenegyedik évfolyamon körülbelül száz év történelmét tekintjük át. Az 1850 és 1945 közötti időszak számtalan módon hat mai életünkre, gondolkodásunkra, eszméinkre. E száz évben nemzetállamok születtek, birodalmak bomlottak fel, forradalmak, ellenforradalmak alakították a történelmet, szédületes technikai fejlődés hozta lendületbe a világot, és két világháború okozott addig elképzelhetetlen méretű pusztulást, volt gazdasági fellendülés és az egész társadalmat felforgató gazdasági válság. A tömegek, tömegpártok, a szélsőséges erők korszaka volt ez a száz év, egyes országokban fejlődött a demokrácia, másutt kommunista vagy fasiszta pártok építettek ki kemény diktatúrákat. Hazánk történelmének egyik legtragikusabb időszakához érkeztünk el: Magyarországtól elvették területe kétharmadát és lakosságának több mint a felét. Bővelkedik tanulnivalóban és tanulságokban is ez az időszak! Reméljük, tankönyvünk az időszak fontos kérdéseiben segíti majd a tisztánlátást, az események okainak, következményeinek a megismerését! Mindazt az ismeretanyagot, amit a tanterv előír, és amit fontosnak és érdekesnek tartunk, 56 leckére bontottuk. A leckék nagyjából azonos terjedelműek, és hat nagy fejezetre tagoltak. Egy-egy leckén belül sok minden található. A legfontosabb eseményeket, folyamatokat, összefüggéseket a tankönyv szerzője írja le, szakszerűen, érthetően, olvasmányosan. Ez a tankönyvi főszöveg, a „tanulnivaló". A szövegben vastag betűkkel emeltünk ki egy-egy kulcsfogalmat, nevet vagy évszámot: ezek segítenek a szöveg áttekintésében, felidézésében. A főszöveget kiegészítő hasznos és érdekes információkat kisebb méretű betűkkel szedettük: ezt csak akkor kell tudni, ha a tanár kéri, viszont az ilyen szövegek teszik igazán tartalmassá, érdekessé a történelemtankönyvet. Tankönyvünk sorozatcíme: Új forrásközpontú történelem. Nem véletlenül! Bár a források most nem kerültek a szerzői szövegtől egy külön leckeegységbe, mint a „régi" Forrásköz- pontú történelem sorozatnál, a forrásoknak fontos szerepet szánunk. A szöveges dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, vázlatos térképek nemcsak illusztrációk, hanem a tanórai munka bázisát jelentik. Elemzésükkel, összevetésükkel tárul fel igazán a múlt, s így szerezhetők meg azok a képességek, amelyekkel eligazodhatunk a manapság ránk zúduló infor-mációözönben. A forrásokat leckénként számozás jelöli, hogy könnyebben használhassuk, és később a tankönyvhöz kapcsolódó taneszközökben (munkafüzet, digitális anyag) egyszerűbben hivatkozhassunk ezekre. Külön kiemelnénk az ábrákat. Ezek eseménysorokat, folyamatokat, a társadalmak és az államok felépítését, intézményeket, gazdasági modelleket, kulturális jelenségeket, esetenként történelmi fogalmakat mutatnak be. Némelyik ábra első látásra bonyolultnak tűnik, mégis érdemes időt szánni tanulmányozásukra. A vizualitás segíthet megérteni és később felidézni mindazt, aminek a leírása sokkal bonyolultabb, hosszadalmasabb lenne. Az ábrák tehát gyorsítják, tartalmasabbá teszik az időutazást, ahogyan a különböző témájú rajzos térképek is. A szöveges források, ábrák, térképek és képek elemzését kérdések, feladatok segítik: összetartozásukat a tankönyv egyértelműen mutatja (vékony vonalakkal). Az időutazásban is szükséges megpihenni, visszatekinteni. Erre a nagy fejezetek végén rövid összefoglalások adnak módot. A szerző az éppen megtárgyalt időszaknak csupán egy-egy lényeges kérdését tekinti át szöveggel, ábrákkal, térképekkel, mintát mutatva más témák áttekintésére. Az ismétlést, összevetést szolgálja a tankönyv végi szinkrón időtábla. Fontos az idegen nevek, kifejezések kiejtését tartalmazó gyűjtemény is. Kívánjuk, hogy tankönyvünk ne csak a múlt megismerésében legyen megbízható útitársuk, hanem segítse a jelen megértését is! A szerző és a kiadó