Természethistória és mesterségtudomány I. [antikvár]

Eszméltetés Megesmerkedés a' Természethistóriával. A' Természettanűságnak (Physiea), ennek a'temérdek terjedtségü tudománynak, eggyik e's minket főldlakosit legközelebbről illető ága, mint odább is megláttjuk, az a'közönségesen úgynevezett Természethistória (História Naturae) , mellyel talán hely-lyesebben neveztünk volna Természetábrázatnak vagy Természetleirásnak, ha már ama'neve rajtunk erőt nem vett volna. Legyen 'hát Természethistória , azon élő és élettelen testek' esmeretes természetének leábrázolása, mellyek a* főldgojóbisban, ennek a' színén, minden vizeiben, 's alantabbi levegőegében is, élnek vagy vesztegelnek. Természetnek neveznek ugyan mindent, valamiről a7 testi, sőt még a'lelki világban is, azt hiszik hogy termett vagy lett, egy szóval van: de ez a* mi' most elővett, és általjában tapasztaláéi, igen kevés határozatlan vélekedésekké! és elmebeli következésekkel elegyes tudomáuyunk, tsupántsak azon tárgyakban hatá-rozódikmeg , a'miket elébb említek , mellyek a'természetnek meghatározott törvénnyei szerént lettek , lesznek , nevekednek vagy telnek , és ismét széjjeloszolnak, elváltoznak de semmivé nem lehetnek, 's egy ÉLETÉRTEKEZÉS' Gyökere Bévezetö Beszed i- S- Magános Valók* Természettanúsága. (Physica Entium simplicium) Mindeggyik Való, a'mennyire mi azt érzékenységünk által megesmérjük, miránk nézve , Jelenség. A' jelenségeknek pedig kétféle esméretjeggyek vagy iéjjegjek vau: eggyik a' lét- vagy vesztegmaradás-béj-jeg, másik a'hatás* vagy munkásság-béjjeg. Egy magános dolog' természetén, értjük annak léte' és hatása* jelentését vagy bennvalóját (contentum)j mind a'menynyiben nekünk mindakettő megjelenj mind a' mennyiben az ». egv közönséges és különös fundamentomon nyugszik. A* Valónak Természettanúsága (physica) tehet, leábrázollja annak jelenségeit, és kifejti, részszerént egymással, részszerént a' többi vi! ágyaival Ő egybekaptsolódását, annak nyombakövető (immedíá-tum) fundamentomát, valamint a' legtávolabbit (ultimum). E'szerént, van annak két ága: Természetesméret II.