Növényszervezettan [antikvár]

BEVEZETÉS A természet nagy egyB^ften az élettelen és élű anyag, és sok egyéb természeti Jelenség mibenlétét, keletkezésének okait, egymissal vaUt OaszefUggé-sét évezredekre Tisszanyulűan kutatu és magyarázni psiObálta az ember, «kinek gondolkozása egyre fejlettebbé vált. Az eltelt sok évezrednyl Idff alatt számos elképzelés, magyarázat és elmélet született, melyek küzul egyesek az anyag-vllágop beUlU okokvs utaltak, a legttflbb azonban természetfeletti, fVldOn-tuU erűket tételezett íel. - A tudomány és az emberi gondolkozásmöd feJlOdé-sérel. ill. az cbjektiv Talteág megismerésére Irányuló kutatások eredményeként ma már a számos és sok évszázsdon át vitatott kérdésre,IdeaUsctikus magyarázatra a tudomány bizonyító erejével tudjuk megadni a választ és kialakítani a pillanatnyilag leghaladottabb szemléletet és magyarázatokat. Ilyen értelemben vessUk egybe mindenekelőtt az élettelen és az élű anyag Jellemzű sajátságalt, megegyezéseit, kUlSnbs^eit és a kttioyezethez való viszonyát. A természet anyagainak, tárgyainak legJellemzAb vonása, létezési módja. alapvetű tulajdonsága a mozgás. A természet világa, akár az élettelen tárgyakra (anyagokra), akár a FOldUnket U>. 2 milUárd éve benépesltű élűlényekre gondolunk, nem más, mint állandó mozgásban lévű snyagreodszer. Mozgásának megnyilvánulásai szigorú törvényszerűségeket és kölcsönhatásokat tükröznek. Az anyag és mozgás egymást feltételezi. - Tüdnunk kell azonban azt, hogy a dialektikus materializmus nemcsak a téribeli helyváltoztatásra vonatkoztatja a mozgást, hanem a legkUlOnbOzSjb szinten tOrténű mindennemű változásra, Így az életteleo világán, az élűlényekben, valamint a társadalomban végbemenű változásokra Is. Uyen értelemben a ktivetkezű fű mozgás-formákról beszélhetünk; ezek mindegyikének megvan a maga Jellemzű sajátossága és törvényszerUs^e. a) mikrorészecskék (elektronok, protonok) mozgása, b) mechanikai mozgás (a testek térbeli helyváltoztatása), c) fizikai mozgás (molekulák mozgása, hű-, fény. elektromosság stb. vonatkozásában, d) kémiai moagás (atomok egyesülése, szétbomlása), e) biológiai mozgás (élet. v. szerves mozgás, élű szervezetek, sejtek élű anyagára visszavezethetű mozgás). -9 -