Fizika III. osztályosoknak [antikvár]

Részlet: 1. REZGÉSEK BEVEZETÉS Eddigi tanulmányaink során megismerkedtünk a természetben előforduló néhány mozgásformával. Ha a rezgés szót halljuk, van némi elképzelésünk erről a mozgásról is. A köznapi életben erre sokszor a lengedez, hajladoz kifejezéseket használjuk, ezzel is utalva arra, hogy a szóban forgó test ide-oda mozog. így pl. tudjuk, mit értsünk azon, hogy rezeg a motorház teteje, a járművek karosszériája, az épületek, a hidak, a hangvilla szárai, a vonós hangszerek húrjai; leng a hinta, a mérleg mutatója; hajladoznak a fák. Ebben a fejezetben a pontszerűnek tekinthető testek mozgását fogjuk vizsgálni. Egy ilyen test rezgőmozgást végez, ha két szélső helyzet között periodikusan mozog. Ha a két szélső helyzet - az idő múlásával - közeledik egymáshoz (elhalkul a gitár, megáll a mérleg mutatója), akkor csillapodó rezgésről beszélünk. Ha a két szélső helyzet időben állandó, akkor csillapítatlannak nevezzük a rezgést.