Fizika 9. [antikvár]

L 1. A TESTEK HALADÓ MOZGÁSA A kinematika a testek mozgását, a mozgások időbeli lefolyását vizsgálja, de nem foglalkozik a különféle mozgások okával. (A kinematika görög eredetű szó, jelentése: mozgástan.) 1.1. A fizikai megismerés módszerei Az érett alma lehull a fáról, télen a tavak vize befagy, olvadáskor a hó a fák tövében hamarabb elolvad, mint másutt, a Hold alakja periodikusan váltakozik. Ezeket a jelenségeket az emberek már évezredek óta megfigyelhették. megfigyelés során a természetben lezajló folyamatok az ember közreműködése nélkül mennek végbe. Ha a testek esését szeretnénk tanulmányozni, nem kell megvárni az alma leesését, egy kődarab vagy egy vasgolyó segítségével is vizsgálhatjuk a leeső testek mozgását. Ha nyáron a víz megfagyásával akarunk foglalkozni, akkor magunknak kell a hideg környezetet biztosítani, például úgy, hogy hűtőszekrénybe tesszük a vizet. A kísérlet során az ember hozza létre azokat a feltételeket, amelyek a vizsgálandó folyamatokhoz szükségesek, így az adott jelenség bármikor tanulmányozható. A kísérletekben a feltételek módosíthatók, így az egyes tényezők közötti összefüggéseket is felismerhetjük. (Például a magasabbról leeső testek hosszabb ideig esnek; minél hidegebb helyre tesszük a vizet, annál gyorsabban megfagy.) Az így kapott összefüggéseket minőségi (latin eredetű kifejezéssel kvalitatív) összefüggéseknek nevezzük. A megfigyelést és a kísérletet gyakran egészítjük ki méréssel, mert így az egyes tényezők között mennyiségi (latin eredetű kifejezéssel kvantitatív) összefüggéseket állapíthatunk meg. Például megmérhetjük, hogy mekkora utat tesznek meg a leeső testek különböző időtartamok alatt, vagy mennyi idő kell különböző hőmérsékleteken a víz megfagyásához. Méréskor mindig azt határozzuk meg, hogy a mért mennyiség hányszorosa a mértékegységnek. A mérések szerint például a leejtett acélgolyó az elengedés utáni első másodpercben 4,9 m utat tesz meg. Ez azt jelenti, hogy a mért érték 4,9-szerese a mértékegységül választott méternek. A mérés eredményét mindig egy mérőszám és egy mértékegység szorzatából álló mennyiség adja meg. Az előző példában a 4,9 a mérőszám, a méter a mértékegység. A mennyiségek mérőszámának és a mértékegységének a szokásos jelölését a következő táblázat szemlélteti: