A természet- és környezetvédelem földrajzi alapjai [antikvár]

Előszó: I. KÖRNYEZETI PRIORITÁSOK, SZERVEZŐDÉSEK 1. A harmadik világ nem szűnő demográfiai robbanása A Föld eltartóképességének bővítési lehetőségeivel kapcsolatos optimista prognózisokat nem is a globális eltartóképesség, fenntarthatóság kérdőjelezi meg, hanem a világnépesség egyelőtlen területi eloszlása, a népességnövekedés fejlett és fejlődő világ közötti anomáliái. Ezek mai sémájának változatlan előrevetítése megoldhatatlannak tűnő problémákat jeleznek. Amíg az egy fő ellátására rendelkezésre álló földterület még elégségesnek látszik, a földi vízkészletek apadása már gondokat okoz. Az ember tudatos tevékenységével helyenként jelentősen módosította a szárazulatok hasznosításának fokát, néhol még a tengerek határvonalát is megváltoztatta, hegyeket mozgatott meg, homokdűnéket egyengetett el, átrajzolta a vízhálózat eredeti képét. Gyökeresen átalakította az eredeti növénytakarót, az erdőfelszínek területét kétharmadára redukálta, feltörte a sztyeppéket, szavannákat, kultúrnövényekkel vetette be azokat, s ezzel a mikroklímában is érzékelhető változásokat idézett elő. Az emberiség egész történelme, fejlődési folyamata tulajdonképpen a természetnek és törvényeinek szakadatlan megsértésében nyilvánult meg. A kapitalizmus időszakától a fokozódó népességnövekedéssel párhuzamosan új lakóhelyek jöttek létre; megváltozott a települési környezet egésze a városnövekedés, az urbanizáció elmélyülésével. Hol a határ? Megnyugtató választ erre a kérdésre nehéz adni. Ahhoz, hogy a ma élő emberiség létfenntartása ne romoljon, hanem javuljon, hozzá kell nyúlnia természeti, települési környezetéhez, meg kell zavarnia az ökoszisztémát, miközben mérlegelnie kell; döntéseivel, cselekedeteivel meddig lehet elmenni anélkül, hogy a jövő nemzedékeinek létalapját visszafordíthatatlanul ne veszélyeztesse. A világnépesség gyarapodása - Földünk egészén, de különösen Afrika, Ázsia, Latin-Amerika egyes térségeiben - korunk legsokkolóbb problémája. A népességnövekedés - elsősorban meghökkentő dinamikája miatt - kiemelkedő világproblémává vált. A fejlődő országok többségének demográfiai robbanása az emberiség egészét is érintő szorongató gondokat (éhezés, környezetrombolás, a természeti erőforrások, a nyersanyagkészletek túlzott igénybevétele) vetett fel. Az emberi faj egymillió évet meghaladó pályafutásának során csak az utolsó évszázadban döbbent rá arra, hogy gyorsuló sokasodása nyomán világának határai ténylegesen egyre érzékelhetőbbé válnak. A 18. század közepétől kibontakozó ipari forradalmat csakhamar követte az első demográfiai robbanás a 19. században, ez volt Európa és Észak-Amerika népesedési forradalma. Ennek kapcsán 1850-ig a Föld népessége már túllépte az egymilliárdos határt. A nagymérvű népességnövekedést több tényező határozta meg: • A születések számának növekedése, a halálozások számának csökkenése, ennek megfelelően a tennészetes szaporodás növekedése. • A nagymértékben fejlődő orvostudomány, a közegészségügyi ellátás javulása csökkentette a gyermekhalandóságot, megnövelte az emberi életkort.