Szoftver rendszerek minőségbiztosítása [antikvár]

BEVEZETÉS Minden ember tudatában van annak, hogy az informatikában hatalmas fejlődés ment végbe az elmúlt évtizedekben. Aki új a szakmában, az nehezen tudja elhinni, ami a 25-30 évvel ezelőtti világban volt. A fejlődés pontosan nyomon követhető a számítógépek és számítógép-hálózatok hardverének vonalán. Ez a műszaki, tervezéstechnológiai és gyártástechnológiai fejlődés megkérdőjelezhetetlenül impozáns. A nyomon követhetőség elsősorban annak köszönhető, hogy a hardver előállítása szigorúan kötött, meghatározott rendben végbemenő, jól bevált, kitapasztalt folyamatokba szorítva hajtható végre. A be nem vált vagy túl drága új technológiák, irányzatok igen hamar kiszorulnak a piacról, és feledésbe merülnek. Ilyenek voltak például a buborékmemóriák, vagy a küszöb logikán alapuló digitális áramkörök. Egy jelenlegi új irányzat, az ún. celluláris neurális logikára épülő hardver vonala egyelőre még tartja magát, de nem valószínű, hogy hosszabb távon fenn tud maradni a klasszikus, Neumann-elvű számítógépekkel szemben. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a Neumann-felépítés megmarad, mindössze arról van szó, hogy jelenleg még nem látni, hogy mi fogja felváltani. A klasszikus irányzat hosszabb távú fennmaradását erősíti az a töretlen fejlődés is, ami a mikroelektronikában nyilvánul meg. Mint ismeretes, e területen már az 1980-as évek óta érvényesül az a trend, amit Gordon E. Moore, az amerikai Intel cég egyik alapítója figyelt meg. Megfigyelése szerint az ugyanazon térfogatba integrálható tranzisztorok száma és ezzel együtt a számítási teljesítmény másfél évenként megkétszereződik. Ez az ún. „Moore-törvény", ami 2010-ig minden valószínűség szerint fenn fog maradni. A hardver vonalon mutatkozó hatalmas léptékű teljesítménynövekedés mára már olyan személyi számítógépek kibocsátását tette lehetővé, amelyek már mindenben megfelelnek a modem rendszerfejlesztési, üzemeltetési, ill. ipari, vállalati követelményeknek. Az informatikai rendszerek másik szerves összetevője a szoftver. Ami azt illeti, a szoftver vonalon végbement fejlődés még döntőbben számít bele a mai helyzet kialakulásába. Ezen a téren sokkal kevesebb volt a kötöttség, mint a hardvernél. A fejlesztésbe jóval szélesebb rétegek tudtak és tudnak ma is bekapcsolódni. Ezen túl még olyan országok is, mint Magyarország például, amelyek a hardver-fejlesztésbe nem tudnak beleszólni. Az itt munkálkodó szakemberek száma rohamosan növekszik, nagyon sok a szerteágazó egyedi fejlesztés, még akkor is, ha ugyanazon a hardver platformon mennek végbe. A fejlesztés nagyobb szabadságfoka teszi lehetővé a szoftver rendszerek beláthatatlan mértékű kibontakozását, 9