Pedagógia I-II. [antikvár]

I. fejezet A nevelés fogalma (I. rész) 1. A nevelés eredete és alapvető társadalmi funkciója Az embert emberré a munka tette, amely a kéz megfelelő kifejlődése után munkaeszközlik használatával kezdődött. Elölte az emberré fejlődő élőlény csupán á természet kész javait használta fel életszükségleteinek kielégítésére. Élete teljes egészében a természet függvénye volt, tehát lényegében állati lét. És bár ez az élőlény társaslény volt, nem jutott el addig, hogy tapasztalatait, amelyeket élete során szerzett, utódjainak átadja. Erre nem is volt szüksége, mert ezeket az egyszerű tapasztalatokat a gyermekek utánzással könnyen elsajátították. Állati elődünk azonban még fejletlen agyveleje miatt, a beszéd, a nyelv hiánya miatt nem is lett volna képes tapasztalatátadásra, mint ahogy egyetlen állat sem képes az élete során gyűjtött egyedi tapasztalatokat utódjainak átadni. Az emberré válás folyamatában, egymással kölcsönhatásban kialakul az emberi társadalom, a tudat, a beszéd. Szépen ábrázolja ezt a folyamatot Éngels: „A kéz kifejlődésével, a munkával kezdődő uralom a természet fölött a haladás minden lépésével tovább tágította az ember látókörét. A természet tárgyain folyton új, addig ismeretlen tulajdonságokat fedezett fel. Másfelől a munka kialakulása szükségképpen hozzájárult ahhoz, hogy a társadalom tagjai szorosabban egymáshoz kapcsolódjanak, mert megsokszorozta a kölcsönös támogatás, a közös együttműködés eseteit, és egyre jobban tudatosította, hogy ez az együttműködés minden egyed számára hasznos. Röviden: a kifejlődőben levő emberek odajutottak, hogy mondanivalójuk volt egymásnak. A szükséglet szervet teremtett magának: a majom fejletlen gégéje moduláció útján lassan, de biztosan átalakult egyre fejlet" tebb modulációkra, és a száj szervei lassanként egyik tagolt hangot a másik után tanulták kiejteni."1 Az emberi beszéd, a nyelv már lehetővé tette, hogy mindaz, amit egy nemzedék tapasztalt, amivel látókörét bővítette, felhalmozódjék, ne tűnjön el nyomtalanul. És ezek a tapasztalatok egyre értékesebbek lettek, egyre sokasodtak. Az egyszerű utánzás már nem volt elegendő a felhalmozódott tapasztalatok átvételére, ezek átadása, megtanulása a társadalom külön gondoskodásának tárgyává vált. így jött létre a munka folyamatában az emberi 1 Engels: A természet dialektikája. Szikra, Budapest, 1952. 182—183. 1.