Kolloidkémiai laboratóriumi gyakorlatok [antikvár]

Borítóin sárgás foltokkal, elszíneződéssel.
Az első magyar nyelvű kolloidkémiai praktikum 1954-ben Buzágh Aladár műveként jelent meg. Az eltelt több mint 30 év alatt a kolloidika kísérleti metodikája jelentősen változott, ami magával hozta az egyetemi hallgatóság laboratóriumi gyakorlati tananyagának megváltozását. Mindez indokolta egy új anyag összeállítását. E munka terjedelmében lényegesen kisebb Buzágh Aladár praktikumánál, de nem is a gyakorló vegyészek, hanem csak a hallgatói igények kielégítését szolgálja. A tananyagot 9 fejezetben foglaltuk össze és tartalmazza az összes kolloidikát tanuló szak (vegyész, tanár, biológus, gyógyszerész) gyakorlati feladatait. Beépítettük a vonatkozó elméleti kérdéseket is, amely részben összefoglalja a már tanultakat, de részben új elméleti ismereteket is nyújt. Az elméleti tananyag tárgyalása azért is szükséges, mert egyes gyakorlatok elvégzésére még a tananyag előadása előtt kerül sor. A decimális beosztás a hallgatói tájékozódás könnyítését szolgálja. Az egy számmal jelzett fejezetben foglaltakat bármelyik e fejezetben levő feladat elvégzése esetén tudni kell. A további két vagy három számmal jelzett fejezetek közül viszont csak azokat, amely számokat a feladat is tartalmazza. Pl. az 1.1.4.1 feladat esetén tudni kell az 1., 1.1., 1.1.4 fejezeteket, vagy azokból legalább annyit, amennyi az előadásokban is szerepelt, ill. a feladat elméleti hátterének megértéséhez szükséges. Sok feladatban nincsenek megadva a gyakorlat elvégzéséhez szükséges töménység, térfogat, vagy más adatok, azért, hogy az egyes hallgatók mérései változatosabbak lehessenek. Ezeket az adatokat ugyanis a kísérleti anyag kiadásával együtt fogják megkapni.