Bővebb ismertető
A második világháborút követő évtizedekben egyre fokozottabb jelentőségre tesz szert az automatizált számítástechnika. Az elektronikus automatikus programvezérlésű digitális számológépek megjelenése ugrásszerűen meggyorsította korunk sok új tudományos és technikai problémájának fejlődését, és ezek megoldását.
E gépek segítségével igen rövid idő alatt olyan hatalmas mennyiségű számítást lehet elvégezni, amilyen korábban szóba sem jöhetett. Számos tudományos és technikai probléma megoldásához általában igen bonyolult számításokat kell végezni. A bonyolultság gyakran csak azt jelenti, hogy a végeredményt millió, sőt milliárd aritmetikai művelet elvégzésével kapjuk meg. Példaként erre nagy rendszámú lineáris egyenletrendszerek megoldását említjük. Ennek alapelvei már régen jól ismertek; az egyetlen nehézség, hogy az elvégzendő aritmetikai műveletek száma igen nagy. Egy több száz ismeretlenes lineáris egyenletrendszer megoldása pl. több százmillió aritmetikai művelet elvégzését teszi szükségessé. Egy igen jó számoló évtizedekig tartó fáradságos munkájára lenne szükség ahhoz, hogy egyszerű számolóberendezések (asztali számológépek, táblázatok stb.) segítségével egy ilyen egyszerű típusú feladatot megoldjon.
Abban az esetben, ha a feladat több különálló részre bontható, amelyek mindegyikét egymástól függetlenül lehet kiszámolni, több számolót alkalmazva a megoldáshoz szükséges idő lecsökkenthető. Nagy számban vannak azonban olyan feladatok is, amelyek nem oszthatók fel ilyen részekre.
Sok feladat, amelynek formális megoldása nem is olyan régen a numerikus számítás nehézségei miatt igen távol állt a gyakorlati felhasználhatóságtól, ma már a korszerű számítástechnika eszközeivel „számíthatóvá" és a gyakorlatban közvetlenül alkalmazhatóvá válik.