Bevezetés az IBM SPSS Statistics programrendszerbe [antikvár]

Előszó Az SPSS Hungary előszava Különös öröm, hogy újra ajánlhatom ezt a harmadik alkalommal megjelenő kiadványt a kedves Olvasónak. Az informatikában különösen kevés az olyan eszköz, amelyet már évtizedekkel ezelőtt is használtak, és várhatóan még sokáig is fognak. Ez azt jelenti, hogy a megismerésébe, tanulásába fektetett idö biztosan kamatozik hosszú távon. Az IBM SPSS programrendszer ezen ritka kivételek közé tartozik, tapasztalt felhasználói gyakran évekkel, néha évtizeddel korábban irt kódjaikat is sikerrel futtatják. Másfelől az évenkénti új szoftververziók követik a legújabb trendeket, elemzési módszereket. Az előző kiadás óta eltelt időben természetesen nagyon sok minden változott, ezeket a változásokat egy új kiadásban foglalták össze a szerzők. Ezek sok régi felhasználó számára is hasznosak lehetnek, ugyanakkor az újoncok is élvezhetik a könyv korábbiaknál is letisztultabb szerkezetét és tartalmát, amit a szoftverrendszert évtizedek óta a BME-n oktató szerzőpáros Dr. Izsó Lajos, és Dr. Ketskeméty László mellett új szerzőtársként a szoftvert az akadémiai, majd az üzleti világban 33 éve használó, és oktató kollégánk, Könyves Tóth Előd jegyez. Ajánlom tehát a könyvet kezdőnek és tapasztalt felhasználónak egyaránt, és kívánom, hogy sok eredményes elemzési munkában, kutatási projektben használják sikerrel: Körmendi György ügyvezető SPSS Hungary A szerzők előszava a harmadik kiadáshoz A könyv - amelynek a két korábbi verziója 1996-ban és 2005-ben jelent meg - az IBM SPSS Statistics programrendszerről szól, amely ma a matematikai statisztika egyik világpiacvezetö szoflveresomaga. Ugyanakkor a fejlesztő cég - az SPSS, an IBMcompany - egy másik terméke, az SPSS Modeler (korábbi nevén: Clementiné) az adatbányászat területén világpiac vezető. A matematikai statisztikának és az adatbányászatnak közös vonása, hogy a valóságból származó adatok feldolgozása révén akarja jobban megismemí magát a valóságot. A valóság, illetve annak valamely meghatározott szelete megismerésének ez a két irányzata egyre inkább közelít egymáshoz. Az SPSS programcsomag (akkor még a „Statistics" kiegészítő szó nélkül a nevében) az 1970-es évekbeli indulásakor még klasszikus statisztikai programcsomag volt, amibe napjainkban már egyre több tipikus adatbányászati módszer is beépül. Az adatelemzés hagyományos, klasszikus ágát a matematikai statisztika jelenti, amely mindig akkora elemszámú minta begyűjtésére törekszik, ami a megfelelő becslési pontosság eléréséhez feltétlenül szükséges. A minta adatainak beszerzése néha nagyon költséges lehet. Gondoljunk pl. egy kérdőíves felmérésre, ahol kérdezőbiztosokat kell kiképezni, adatrögzítőket kell alkalmazni, költséges továbbá a kérdőívek nyomdai előállítása, a kérdezőbiztosok utaztatása, stb. is. Viszont, a jó mintából a feldolgozás során értékes összefüggéseket, törvényszerűségeket lehet felfedezni, aminek felhasználása többszörösen megtérítheti a befektetéseket. A minta - az adathalmaz, amin a statisztikai elemzést végrehajtjuk - tudományos elveken alapuló, gondosan megtervezett adatgyűjtés eredménye, a valóság pontos megfigyeléséből származó olyan adatok halmaza, amelyben két alapvető szempontnak, a reprezentativitásnak és a megfigyelések függetlenségének egyaránt érvényesülnie kell. Különben nincs esélyünk a jó eredményre. A jó mintában, - mint ahogyan a cseppben a tenger - hűen vissza kell tükröződnie a valóságnak, a tanulmányozott populáció jellemzőinek. A mintából számolt statisztikák, grafikonok, táblázatok és összefüggések, tesztek alapján meghozott döntések nem feltétlenül lesznek különben érvényesek az adott populációra. A rendelkezésre álló mintát ezért mindig fenntartással kell kezelni, ellenőrizni kell az érvényességet, komplexitást, reprezentativitást és függetlenséget. Az SPSS Statistics legújabb verzióiban már megtalálhatók azok az eszközök, amivel a mintát ellenőrizni lehet. Napjainkban az informatika és - ezen belül az íntemet - térhódításával, ha akaijuk, ha nem, folyamatosan adatok tömege zúdul ránk. Erre specializálódott szakemberek serege dolgozik azon, hogy az elszórt információk, adatok dzsungelébői hasznosítható, értékes összefüggéseket, kapcsolatokat nyeljenek ki. Az ehhez felhasznált eszköz az adatbányászat, ami az adatfeldolgozás és a statisztika módszereinek szimbiózisából keletkező, dinamikus fejlődésben lévő olyan modem tudományág, amit manapság már mindenki komolyan vesz és alkalmaz. Az informatikai eszközök képesek a valóság vizsgált szeletének a folyamatait, történéseit, tranzakcióit rögzíteni, a keletkezett adatokat tárolni, és szükség szerint elemezni. A teljesség igénye nélkül