Bevezetés a népművelési ismeretekbe [antikvár]

I. A HÉPIIÜVELÉS FOGALMA ÉS SAJÁTOS JEGYEI 1. A népművelés térsadf^lml meghatározottsága Mi a néppOvelés? A legkülönbözőbb válaszokat kapjuk e kérdésre. Egyesek az Írástudatlanok tanítását, mások a tömegek szórakoztatását, , vagy a műkedvelő csoportok szereplését értik alatta, de találkozunk olyan véleménnyel Is, hogy a népművelés tulajdon-kép speciálisan falusi tevékenység; a parasztság kalturálls felemelkedésével, korábbi kultúrájának megőrzésével foglalkozik, A vélemények eltérését magyarázza, hogy a népmüvelés céljáról, mibenlétéről a közvélemény még mindig igen keveset tud; a népművelés nem játszik oly szükségszerű és konkrét szerepet az emberek életében, mint például az Iskolai oktatás. Ám ha vizsgált szavim-kat két összetevő elemre bontjuk, ott is a meghatározások tarkaságát találjuk, pedig ezek közismertebb, mindennapibb fogalmak. Az is igaz viszont, hogy ezekben az eltérésekben már bizonyos rendszert találunk. Azt látjuk példának okáért, X, Y. vagy Z. máskép Ítéli meg ugyan a "nép" szó fogLű.ml körét, de véleményük mégis aránylag jóval közelebb áll egymáshoz, mint az évtizedekkel, évszázadokkal korábban élt nemzedékek véleményéhez. Hasonló jelenséget tapasztalhatunk a "művelés" szó esetében Is, ezért alkalmasnak látszik vizsgálatunk sikere érdekében a két fogalomnak, majd szintézisként a népmüvelés fogalmának történeti szempontú megközelítése. Előre kell bocsátanunk, hogy nem szemantikai /jelentéstani/ vizsgálódás a célunk» Nem gondolhatunk arra sem, hogy a kérdéses fogalom meghatárossáeát a róla kialakult egyéni vélemények - 3 -