Válogatás ​Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból [antikvár]

Fedlapján apró foltok és kis szakadás. A könyvtest enyhén félrenyomódott.
Sikertörténet? ​Lehet – nem tudjuk. Rézler Gyula talán még 19 éves sem volt, amikor elsőéves egyetemi hallgatóként a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége lapjának, az Egyetemi Híradónak a szerkesztője lett. Mi volt az az „előiskola”, amely az ifjú szerzőt elő- vagy felkészítette arra a szerepre, amit egyetemre kerülését követően szinte azonnal betöltött? Írásaival nem az érzelemre, hanem az összefüggések bemutatásával az értelemre kívánt hatni. Valamennyi tanulmányában a felszínen megjelenő problémák hátterének bemutatására törekszik. Éppen ezért ezek az írások nem csupán egy fiatalember szellemi fejlődésének lenyomatai, hanem a két világháború közötti Magyarország társadalomtörténetének, különösen pedig a fiatal értelmiség, az egyetemi hallgatók politikai fejlődéstörténetének fontos, tanulmányozásra, feldolgozásra váró dokumentumai is. A kötet második részében közreadott szociológiai elemzéseket és Rézler kutatói munkásságát egyértelműen meghatározta az, hogy kutatásaiban egy rendszere, ideológiamentes társadalomkutatás megvalósítására törekedett, mert meg volt győződve arról, hogy a társadalmi tények tárgyilagos bemutatása ugyanolya konklúziókra vezeti az olvasókat, mintha a társadalmi valóság ábrázolása ideológiai keretben történt volna.