Zsidósors Magyarországon [antikvár]

Előrelátható volt, hogy kiküldötteinknek a párizsi békekonferencián természetszerűen számot kell adni a magyar zsidóság sorsáról is. A külügyminisztérium Békeelőkészítő Osztálya - ma már elmondható - a zsidóság illetékes tudósaiból ad hoc összeállított bizottságot kért arra fel, hogy ezt a beszámolót írják meg. A munkát csak feltételesen vállalták, azonban sok okból működésük nem is indult meg. Ekkor ért engem a megtiszteltetés, - aki addig e témakörből már számos, kisebb-nagyobb könyvet írtam - hogy egy objektív hangú, az egész kérdést felölelő, összefoglaló művet írjak. Munkám elkészítésénél egyetlen kikötést szabott a külügyminisztérium: a kéziratot a magyar zsidóság illetékes vezetői előzetesen approbálják. Ez megtörtént, s így jött létre 1945 őszén a "Fekete Könyv", majd rövidesen annak testvér-kötetei: a "Szürke Könyv" és ezt követően a "Fehér Könyv". Mindhárom kötet elsősorban forrásmunka, elsőkézből szerzett adatok és okmányok gyüjteménye és azok alapján a történtek feldolgozása. E három könyv elkészítésénél semmiféle más írott forrás - 1944-45. év szörnyű eseményeiről - nem állott ekkor még, közvetlenül a felszabadulás után rendelkezésemre. Ahogy telt az idő, úgy jöttek azonban természetszerűen elő - valóban szó szerint véve a föld alól - az újabb és újabb dokumentumok, s jelentkeztek fontos szemtanuk is. Megkezdődtek a háborús főbűnösök néptörvényszéki tárgyalásai és azok is bő lehetőségeket szolgáltattak a kutató számára.