Hogyan történt? [antikvár]

Nina Münk: ELŐSZÓ Néhány évvel ezelőtt történt, hogy édesapám, Peter Munk az íróasztalfiókjában kotorászva egy viseltes borítójú könyvre bukkant, melyet unokatestvére. Munkácsi Ernő írt magyarul még 1947-ben. Apám egy karosszékbe ereszkedve egy ültő helyében elolvasta a könyvet, aztán így fordult hozzám: „Ez a könyv Ezt a könyvet muszáj megjelentetni angolul."A hangjából tudtam, hogy sürgetőnek érzi ezt a feladatot. A magyar holokauszt legjelentősebb kutatóira a kezdetektől fogva hatott Munkácsi Ernő 1947-es alapműve. Hogy csak egy példát említsünk, a Hogyan történt? nélkülözhetetlen forrásként szolgált Randolph L. Braham enciklopédikus igényű, A népirtás politikája című könyvéhez. Ezzel együtt - mint apám azonnal felismerte - a Hogyan történt? nem pusztán a magyarországi holokauszt történetéhez nyújt fontos adalékokat, hanem egy „kiváltságos" szemtanú és áldozat saját személyes tapasztalásán keresztül, s így rendkívüli érzékletességgel számol be a szörnyűségekről. A háborús időkre visszatekintő emlékiratokat szinte kivétel nélkül torzítani szokta egyfajta elfogultság, amely az időbeli távolságból fakad. A Hogyan történt? azonban közvetlenül a második világháború után íródott, mikor még nagyon is frissek voltak a sebek. Ez a közelség jelentősen felnagyítja a Munkácsi által feljegyzett atrocitásokat: a Budapesten Adolf Eichmann parancsnoksága alatt működő különleges operatív egység (Sondereinsatzkommando Eichmann) egyre képtelenebb követeléseinek sorozatát, a magyar hatóságok bűnrészességét, a zárt ajtók mögött ülésező magyar Zsidó Tanács (Judenrat) fejvesztett tagjai közötti nézeteltéréseket; főként pedig azt a dermesztő sebességet és kegyetlenséget, mellyel magyar zsidók százezreit gyűjtőt-