A zsidó fájdalom könyve [antikvár]

A fiúk itt állnak körülöttem. A kezemet szorongatják, résztvevő szavakat mormolnak. Laczkó Géza a szemüvege fölött néz rám, baráti hangja a szívemig ér.Azután Adolf, a telefonos, nagyot rikkant a telefonszobából: "Gyorsírót kérnek a kettes fülkébe!" Másik vonalon London jelentkezik, Ráskay László kezd diktálni Chamberlain feltűrő délutáni tárgyalásairól, a nyomda kéziratot sürget, Földi Mihály a reggeli vezércikk levonatát kéri; a világ, a város eseményei megrohanják a szerkesztőséget és a kedves fiúk, a kollegák már szaladnak vissza az íróasztalukhoz és egyszerre csak ottmaradok egyedül a redakció folyosóján, a fejem zúg, a lábam idegesen rándul és én - negyvenéves gyerek - sírok, igenis sírok; keserűen, fájdalmasan potyognak a könnyeim, így búcsúzom tizenhét esztendő után a szerkesztőségtől, az ujságírástól, életem szebbik felétől.