A számüzöttek sorsa Szibériában [antikvár]

Részlet a könyvből: A politikai fegyenczek börtönei a Kara területen. Miután Kononowits őrnagy 1881-ben a karai fegyenczgyarmat vezetői állásáról lemondott, utódául Potuloff őrnagy lett kinevezve, ki eddigelé a nertsinski ezüstbányák fog házigazgatóságával állt valamiféle összeköttetésben. Alig hogy hivatalát elfoglalta, az összes politikai foglyok - mintegy százan lehettek - a Kononowits őrnagy által épittetett uj fogházba szállíttattak és -ott a zárkákba csukattak. Az itt eltöltött napok, mint az leveleikből kitűnik, melyeket nagy titokban el tudtak barátaiknak küldeni - elég rosszak voltak ugyan, de azért legalább nem tűrhetetlenek. Naponta körülsétálhattak az udvarban, a részükre érkezett kisebb pénz összegeket átvehették, néhány könyvet is használhattak, melyeket pénzért vettek, vagy Oroszországból kaptak és gyakran az asztalos vagy a lakatosműhelyben foglalt munkával is szórakozhattak. E gyér előnyökkel szemben persze igen sok hátrány volt: néhányan éjjel és nappal bilincsre voltak verve, ketten vagy hárman meg ép a targonczákhoz füzettek. A rideg zárkákban kellett idejüket eltölteniök, mert az aranymosókban sem dolgozhattak és végig kellett hallgatniok őrültté lett társaik badar beszédét, kik velük együtt voltak becsukva.