Magyar gyári munkásság [antikvár]

Háború vagy hadikészültség idején a közgazdasági érdeklődés, elsősorban a termelésre szokott irányulni. Minden háborús vagy hadikészültségi erőkifejtés többé-kevésbé tetemes túlfogyasztást szokott jelenteni. Ennek ellensúlyozására kell ilyenkor figyelmünket a termelés lehető fokozására összpontosítanunk. Valószínű azonban, hogy a hadikészültségi állapot és a háborús veszély elmultával kérdéseire fog eltolódni. A hadikészültséggel kapcsolatos túlfogyasztás nyomában feltétlenül az általános életszínvonal süllyedésének kell járnia. Ez a következmény pedig a tőkében viszonylag szegény és jelentékeny jövedelemeloszlási különbségektől sujtott országokban, amelyekhez Magyarországot is sorolnunk kell, különösen nagy súllyal esik latba. Előrelátható, hogy az alsó jövedelemeloszlási rétegek a háborús zaj elmultával megint fokozott nyomatékkal fognak nagyobb karéj kenyérért jelentkezni és hogy ilyképpen a jövedelemeloszlási versengés ismét erősebben fog kiéleződni. Igen fontos, hogy az akkor majd felmerülő gyakorlati kérdések megoldására legalább gondolatilag már most minél alaposabban készüljünk fel. Ezt a célt szolgálja a jelen munka, amidőn szigorúan tárgyilagos helyzetképet kíván nyujtani a magyar gyári munkásság életszínvonaláról. Szerzői következetesen az "audiatur et altrea pars" elvének alapján állnak; munkájuknak egyetlen gyakorlati célkitűzése az, hogy a tények pártatlan megállapításával becsületesen egyengessék a későbbi jövedelemeloszlási fejlődés útját. Erre a törekvésükre való tekintettel tudatosan mondanak le a felületes népszerűség muló babérjairól és kerülik a szóvirágokkal díszelgő, érzelmileg aláfestett gondolatmeneteket. A lehetőséghez képest egységes rendszer szempontjai szerint tárják fel és mutatják be a gyáripar különböző ágazataiban foglalkoztatott munkások életviszonyait. Vizsgálódásaikban a szorosabb értelemben vett közgazdasági megfontolásokon kívül, figyelmet szentelnek tágabb társadalomelméleti vonatkozásoknak is. Az olvasó azonban már eleve készüljön el arra, hogy itt nem holmi divatos "gyárkutatás" szórakoztató olvasmányát, hanem pontról-pontra tudományos alapossággal lemért adatok komoly és tárgyilagos egybefűzését kapja. A munka szerzőinek javarésze hosszú évek óta közvetlen irányításom alatt fejlődik. Munkaközösséget egy gyáripari vezető és egy gyáripari munkás bevonásával egészítették ki. Noha az egyes fejezetek tartalmáért szerzőik viselik a felelősséget, az egész munka szelleme ennek a munkaközösségnek a terméke. Adataikat hivatalos hivatalos statisztikai feldolgozás hiányában nagyrészben közvetlenül az egyes vállalatoktól, érdekképviseletektől és munkásszervezetektől szerezték be. Fáradságos helyszíni felvételektől sem riadtak vissza. Az ugyanarra a kérdésre vonatkozó, de különböző forrásokból eredő adatokat egységes módszer és kölcsönös megbeszélések segítségével igyekeztek közös nevezőre hozni. Fáradozásunknak örvendetes eredménye lenne, ha a hazai társadalomleírás ifjú művelőit egyéb területek hasonló módszerrel való feltárására tudná sarkalni. Kétségtelen, hogy az itt feltárt szempontokat a gazdaságpolitikai irányítás különböző szervei is hasznosan tudják majd értékesíteni.