Globalizáció és új kormányzás [antikvár]

eloszo A globalizáció fogalma viták kereszttüzében áll. Viszonylag rövid idő alatt rendkívül sok meghatározása született, de általános egyetértés nem alakult ki egyetlen definíció körül sem. „Kevés olyan fogalom van, amit olyan gyakran használunk, és ami valójában annyira szegényesen értelmezett, mint a globalizáció" (Giddens 1996). A legkülönbözőbb megközelítések nagy eltéréseket takarnak és megnehezítik a tisztánlátást. „A globalizáció elemzésének sokasága, talán többsége hibás, mert túltengő, nem képes új értelmezéseket generálni, nem ér össze más felfogásokkal. Ebbe a zsákutcába négy fő definíció vezetett: globalizáció mint nemzetköziese-dés; globalizáció mint liberalizálás; globalizáció mint egyetemessé válás; és globalizáció mint nyugatosodás" (Scholte 2008,1473). Hangsúlyozni kell, hogy a fentiek a globalizáció fontos aspektusait jelenítik meg, s összességében a folyamat komplexitását fejezik ki. A nemzetköziesedés olyan mutatói, mint a nemzetközi kereskedelem, tőkebefektetések, migráció (külföldi munkavállalás, turizmus, zarándoklat, a menekültek, vagy örökbe fogadott gyerekek száma stb.), nemzetközi szervezetek kialakulása vagy a nemzetközi kommunikáció fejlődése, mérhető jelei a folyamat alakulásának. Ezek a mutatók lehetővé teszik az új fejlemények azonosítását és értékelését mind a történelmi trendek, mind az egyes országok helyzetének vo-