Bővebb ismertető
Nyolckötetes vállalkozásunk hetedik köteteként az 1989-es kerekasztal-tárgyalásokról, és bővebben, a demokratikus átmenet sajátosságairól szóló tanulmánygyűjteményt tartja kezében az olvasó. A könyvsorozat szerkesztőiként úgy gondoltuk, vállalkozásunk akkor lehet teljes, ha nem csak az általunk feltárt, rekonstruált és összegyűjtött dokumentumok bemutatására, hanem értékelő elemzésére is kísérletet teszünk. Ha a számos témába vágó folyóirat-cikktől, illetve a néhány ismert monografikus feldolgozástól eltekintünk,1 mind ez idáig egyetlen olyan kötet jelent meg a nemzetközi könyvpiacon, amely az 1989-90-es kelet-közép-európai kerekasztal-tárgyalásokat átfogóan, országonkénti esettanulmányokra építve, összehasonlító igénnyel közelítette meg: a Jon Elster által szerkesztett The Roundtable Talks and the Breakdown of Communism című kötet, amely 1996-ban került az angolszász világ könyvesboltjaiba a University of Chicago Press gondozásában. Ebben a könyvben Sajó András tanulmánya foglalkozik a magyarországi kerekasztal-tárgyalásokkal.2 Ez a tanulmány részben a Richter Anna (a Független Jogász Fórum tagja) által közzétett interjúkötetre,3 részben a Fekete Doboz dokumentumfelvételeire, részben pedig a korabeli sajtóforrásokra támaszkodik.4 Most azonban, hogy a tárgyalások dokumentumainak (reményeink szerint) egésze nyilvánosságra került, eljött az ideje a kerekasztal-tárgyalások többszempontú, alaposabb elemzésének. Jelen kötet, az Alkotmányos forradalom ennek a célnak kíván megfelelni. Intellektuális szempontból a könyv több szellemi erőforrásra támaszkodik. Egyrészt - magától értetődően - hasznosítani kívánja a nyolckötetes sorozat szerkesztői, sőt tágabb, kutatói közösségének a kutatás évei alatt felhalmozódott tudását, tapasztalatait. Itt kell megemlíteni a vállalkozásban legszorosabban együttműködők - Kalmár Melinda, Mását Ádám, Rainer M. János, Ripp Zoltán, Békés Csaba, Révész Béla, Tordai Csaba, Bozóki András és Karácsony Gergely - új, itt először publikált írásait. Másrészt e könyv tartalmazza mindazokat a fontosabb tanulmányokat, amelyeket szerzőik az elmúlt években publikáltak a kerekasztal-tárgyalásokról, illetve azok szélesebb (történeti, szociológiai, politikafilozófiai, antropológiai, alkotmányjogi és közgazdasági) összefüggéseiről.
Lengyel László (Budapest, 1950. november 22. – ) jogász, közgazdász, publicista, politológus, az ELTE docense. Szülei: Kovács Ágnes néprajzkutató és Lengyel Dénes író, Szentimrei Jenő író unokája, Benedek Elek író dédunokája.
1974-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogi karán (ÁJK).
1984-ben a közgazdaság-tudomány kandidátusa lett.
1976-tól a Pénzügykutatási Intézet tudományos munkatársa, 1987-től a Pénzügykutató Rt. tudományos igazgatója, 1990-től elnök-vezérigazgatója.
1987-ben részt vett a „Fordulat és reform” című tanulmánykötet összeállításában.
1988. április 9-én a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) kizárta tagjai közül Bihari Mihállyal, Bíró Zoltánnal és Király Zoltánnal együtt.
Alapító szerkesztője a 2000 folyóiratnak, majd 1989–1999 között szerkesztője.
1990-től az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének docense. Oktatási témája a magyar kormányok, fő kutatási területei közé pedig a magyar politikai rendszer, a Kádár-korszak, illetve a rendszerváltozás problémaköre tartozik.
1992–2005 között tagja a Politikatudományi Szemle szerkesztőbizottságának.
A Magyar Politikatudományi Társaság tagja.
1998. január 6. és 2010. december 19. között az Magyar Távirati Iroda (MTI) felügyelőbizottsági tagja