Társadalmi problémák a vidéki Magyarországon és szociálpolitikai viták a törvényhozásban az 1930-as években [antikvár]

1. BEVEZETES Magyarországon a társadalombiztosítás kiépítése terén az 1920-as években olyan eredmények születtek, hogy elmondható: a magyar rendszer mind a szolgáltatás színvonalát, mind a kötelező biztosításba vontak számát illetően megállta a helyét a korabeli európai összehasonlításban.' 1929-re lényegében a teljes - közel 900 000 főnyi - ipari munkásságot felölelte a kötelező társadalombiztosítás.- Ebből a sok szempontból fejlett rendszerből azonban kimaradt a korabeli magyar foglalkoztatási struktúrában igen nagy súlyú csoport: a mezőgazdasági bérmunkásság. A mezőgazdaságban dolgozó nincstelen bérmunkások és az 5 katasztrális holdnál (kh)^ kisebb birtokkal rendelkezők létszáma megközelítette a 3 millió főt. A bérmunkássághoz azért számították hozzá ezeket a kisbirtokosokat, mert az ilyen - mai mértékegységben számítva 2,5 hektárnál (ha) kisebb - gazdaság önmagában nem volt elegendő a tulajdonos megélhetéséhez, így ő is bérmunka-vállalásra kényszerült. A mai olvasók többsége már aligha tudja, mit jelentett részes aratóként, summásként vagy éppen gyalogbéresként munkát vállalni a 20. század első felében. Érdemes hát röviden bemutatni ezt az összetett társadalmi csoportot. A korszak egyik neves szociálpolitikusának, Kovrig Bélának a számításai szerint az 1930-as évek közepén ennek a körülbelül 3 milliós agrárnépességnek a megoszlása ' Tomka Béla: Európa társadalomtörténete a 20. században. Budapest, Osiris Kiadó, 2009. 232-233. 2 Az 1927. évi XXi. törvény, amely 1928. január 1-től lépett életbe, egységes, átfogó rendszerbe foglalta az addigi egészségbiztosítást. Ehhez a törvényhez kapcsolódott az 1928. évi XL. törvény, melyben a kötelező öregségi (és rokkantság, özvegység, árvaság esetére szóló) biztosításról rendelkezett. 1927. XXI. tc. In Corpus Juris Hungarici — Magyar Törvénytár. 1927. évi törvénycikkek. Franklin-Társulat, Budapest, 1928. 384-531, 1928. évi XL. tc. In Corpus Juris Hungarici - Magyar Törvénytár 1928. évi törvénycikkek. Franklin-Társulat, Budapest, 1929. 587-652. ' A katasztrális vagy kataszeri hold a magyar földnyilvántartás hivatalos mértékegysége volt 1972-ig, utána a hektár (ha) vette át a helyét. 1 kh = 0,57 ha.