Migráció a kapcsolatok hálójában [antikvár]

A migráció, a kivándorlás kérdésével az 1980-as évek második felében találkoztam közelebbről - akkor még nem a jelenséget szakmai érdeklődéssel szemlélő kutatóként, hanem a kisebbségi lét zsákutcáiból a szülőföld elhagyásával kilépő emberek sorsával szembesülve. A romániai rendszerváltás után tovább növekedett szűkebb-tágabb környezetemben azok száma, akik - az újonnan megnyílt lehetőségeket kihasználva - távozásukkal adtak választ a lassú és társadalmi, etnikai feszültségektől sem mentes gazdasági átmenet kihívásaira, és az anyaországban kerestek biztosabb jövőt. Talán ez vezetett ahhoz, hogy évekkel később az egyetemi szakdolgozat megírásakor, már tudatosan kerestem azokat a mozgatóerőket, társadalmi történelmi hatásokat, amelyek a vándorló ember motivációiban, illetve döntését legitimizáló önigazolási késztetéseiben tetten érhetők, és amelyek feltárása közelebb visz a migrációs folyamatok megértéséhez. A magyarországi bevándorlás kapcsolathálózati megközelítése - pontosabban ennek hiánya az akkor már javában zajló hazai migrációs kutatásokban - 1998-ban került a figyelmem fókuszába. Ekkor már a KSH Népességtudomány Kutatóintézetében dolgozva a tudományos kutatások empirikus gyakorlatának „rejtelmeibe" is egyre inkább bepillantást nyertem. Néhány rövidebb, egyéb népesedési témákat kutató szakmai kitérő mellett végül 2002-ben lehetőségem nyílt az intézet A magyarországi bevándorlás okai és következményei című kutatási projektjének keretében a környező országokból Magyarországra érkező bevándorlók egyéni kapcsolathálóinak empirikus vizsgálatára, és ezáltal a kapcsolathálózati megközelítésnek a magyarországi migrációkutatásban való alkalmazására. E kutatási jelentés az említett longitudinális vizsgálat 2002-ben készült első hullámbeli adatfelvételének, valamint a 2006-ban lezárult második hullámának adataira épül, és azokat az eredményeket foglalja magába, amelyek a kapcsolati tőke, illetve az egyéni kapcsolathálók szerepét tárják fel az elemzett migrációs folyamatban, valamint azokat a háttérelemzéseket és áttekintéseket, amelyeket az összefüggések megértéséhez szükségesnek véltem. A elemzések egyes részei korábban különböző helyeken már megjelentek, most viszont többé-kevésbé átdolgozott, néhol kiegészített formában és az új eredményekkel együtt látnak napvilágot, azzal a szándékkal, hogy átfogó képet nyújtsanak a vizsgált témakörről. A feldolgozás és a kézirat tartalmi lezárásakor, 2008 júniusában - amikor az ELTE Szociológia Intézetében PhD dolgozatként benyújtottam1 - egyértelmű volt, hogy bár az idő- és terjedelem-korlátok miatt elkerülhetetlen a befejezés, ez nem jelenti sem a téma, sem az adatbázis teljes körű kiaknázását. A feltárt összefüggések egyben újabb kérdéseket vetettek fel és további kutatási irányokat jelöltek ki.