Bővebb ismertető
Előszó - Az írástudó felelőssége
Előszó - Az írástudó felelőssége
Az ezredforduló óta megvalósuló nagymintás (8000 fős) ifjúságkutatási program -amely a 15-29 éves korosztály élethelyzetét igyekszik négyévenként rögzíteni1 -alkalmas eszköz volt arra, hogy átfogó képet festhessen a magyarországi fiatalokról. Akkor is így van ez, ha ez a kép néhol homályos: az ifjúság ennél bővebb korosztályt jelent, sőt maga is változó korcsoport. Ebben az önálló életszakaszban megjelenő élethelyzetbeli állapotok, életmódbeli folyamatok, sarkalatos életesemények, jellegzetes problémák elemzése a jövőre vonatkozó következtetéseket alapozhatja meg.
A 2000 óta négyévente felvett nagymintás ifjúságkutatási adatokhoz korábban minden esetben hozzájutott és azzal dolgozhatott a kutatói közösség. Csak példaképp: a 2012-es kutatás esetében pusztán arról kellett nyilatkozni, hogy a kutató nem adja el az adatokat. A 2016-os adatfelvétel volt az első, amikor az uniós forrásokból finanszírozott kutatás adatbázisa nem volt elérhető. Évekig - egész pontosan 2018-ig - hírét-hamvát sem lehetett hallani maguknak az adatoknak, csak arról értesülhettünk, hogy azok felvételre kerültek, jó helyen vannak, s munkálatok zajlanak a háttérben. Amellett, hogy az Uniós forrásokból lebonyolított kutatás eredményeinek ilyetén eltitkolása explicit módon ütközik az Uniós támogatásokra vonatkozó szabályokkal, amelyek a támogatások révén keletkező valamennyi ismeret és információ szabad hozzáférését követelik meg, tudomásul kell vegyük azt is, hogy az elmúlt időszak az egyik legszomorúbb hozadéka a kutatói szolidaritás elporladása. Hogy egy kutatási anyagot, adatbázist csak belső körök ismerhettek meg, az eredményeket a kutatók nem hozhatták még szakmai fórumokon sem nyilvánosságra: ez régmúlt reflexeket idéz. Annál is inkább, mert 2018-ban a 2016-os adatokhoz való hozzáférés részben elavult adatokhoz való hozzáférést jelent. Ennyiben a kötet „kármentés" is, az aktualitásukat és relevanciájukat el nem veszített ismeretek mentése és megismertetése.
Jelen kötet tehát egy olyan ifjúságkutatás adatainak autonóm értelmezését tartalmazza, amely rendes körülmények között 2016-ban került felvételre és került volna közzétételre. A kötetbeli 13 fejezetben igyekeztünk teljes képet adni: a kötet az ifjúságkutatások jól megszokott, klasszikus sorrendjét követi, így végigveszi a demográfiai szerkezet, származó család, a családalapítás-gyerekvállalás, a társadalmi
1 Ifjúság2000, Ifjúság2004, Ifjúság2008, Magyar Ifjúság 2012, Magyar Ifjúság Kutatás 2016 (MIK 2016).
51
Fazekas Anna (Budapest, 1905. november 15. – Budapest, 1973. január 2.) magyar író, szerkesztő, tanár. Fazekas Erzsébet történész húga, Gerő Ernő sógornője.
Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd gyógytornász oklevelet szerzett. Magánúton foglalkozott gyógyítással. Versei jelentek meg az Esti Kurírban, a Pesti Hírlapban és önálló kötetekben is. 1924-ben a munkásmozgalom tagja lett. 1944-ben deportálták. 1949-ben lektora lett az Athenaeum kiadónak. 1950–1951 között az MDP Központi Vezetőségének politikai munkatársa volt. 1952–1963 között az Ifjúsági, illetve a Móra Ferenc Könyvkiadó igazgatója volt. 1950-től jelentek meg részben önálló kötetekben, részben gyűjteményes kiadványokban óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló verses meséi, leporellókba, kifestőkönyvekbe írt versikéi. Öreg néne őzikéje című meséjét lefordították német, cseh, orosz és kínai nyelvre is. Gyermekverseket fordított, illetve átdolgozott az Európa Kiadó és a Zeneműkiadónak. Válogatást állított össze Fáy András meséiből.