Apró lépésekben... [antikvár]

Bevezető Újabb Periferia-könyvet tart kezében az Olvasó, amely a hajléktalanság egyik gyökeréhez és sokszor ezen életformából adódó következményéhez vezet el bennünket: a szenvedélybetegséghez. Mindahhoz, ami elsődlegesen látszik, amiért az emberek okolhatják a hajléktalanokat, amiből adódóan felmenthetik magukat, odafigyelésük, együttérzésük hiányát megmagyarázhatják. Legkifejezőbben egy védett szállón élő kliens fogalmazta meg a problémáját: „Nem tudom eldönteni, hogy azért vagyok hajléktalan, mert iszom, vagy azért iszom, mert hajléktalan vagyok " Ahhoz ad segítséget ez a könyv, hogy ezt a dilemmát az egyén szintjén oldani tudjuk, ehhez a segités módját és útját kidolgozzuk. Mindezek apró lépésekben tehetők meg. Hosszú és nehéz út vezethet el sokszor csak részeredményekhez is, és nagyon kevés esetben adatik meg a teljes rehabilitáció. Segitő és segitett, együtt haladva, talán van még remény arra, hogy a segítségre szomló személy az élet nehézségeivel megbirkózzon, hogy helyét az életben megtalálja. Ehhez a munkához szakmailag felkészült, az emberi problémák okait felismerő segitőre van szükség, a problémák megoldásához pedig elmélyült segítő kapcsolaton keresztül vezet az út. Ez a könyv jól használható mindazok számára, akik szenvedélybetegekkel foglalkoznak, akár speciális intézményekben (pl. szenvedélybetegek otthona, hajléktalanok védett szállása), akár a területi ellátás különböző formáiban, szociális vagy egészségügyi területen. Olyan szakemberek írásait olvashatják, akik nap mint nap „megbirkóznak" ezzel a problémával a klienseik körében - és mégis képesek önmagukat építeni, személyiségüket fejleszteni, tapasztalataikat továbbadni mások számára. Köszönet érte mindannyiuknak! Budapest, 2000 márciusa Kovács Ibolya