Vörösróka [antikvár]

Anglia meseország: öltönyben járnak az urak, meseautókkal, melyekben jobboldalt a kormány Ott nem veszett a róka, ezért nem félnek tőle. Beengedik őket városaikba az angolok. A mi Vörösrókánk körbejárja a szavakat. Sorozatosan. Megvizsgálja, mit mikor, hogyan mondunk, hogyan mondja a nyelv: hétköznap, dalban, versben, ünnepnap. A nyelvvé, a szóvá válik, nézi, mi történik vele, A végtelenségig hajlítja a világot, de mégis a ráció a határa. Kitapintja a nyelv mesterségesen márkává tett, márkává érett szavait. Ne hallgassuk, inkább nézzük a képeket. A vöröseket, a fehéreket, a feketéket. A mi Vörösrókánk körbejárja a családot, illetve Apát és Dédit. Nem akar mindenre figyelni, de amire ránéz, abban teljesség bomlik ki. Miközben magasra emeli, meg is semmisíti azt, amiről ír.