kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Ady Endre - Versekben tündöklő Erdély [antikvár]

Versekben tündöklő Erdély [antikvár]

Ady Endre, Áprily Lajos, Arany János, Babits Mihály, Baja Mihály, Barakonyi Ferenc, Barcsay Ábrahám, Barcsay Mihály, Bárd Oszkár, Baróti Szabó Dávid, Bartalis János, Bartók Lajos, Batthiáni Orbán, Bélteky László, Benedek Elek, Biróné Váró Éva, Bodor Aladár, Bözödi György, Brassai Viktor, Cserei Mihály, Csinszka, Csokonai Vitéz Mihály, Csuka Zoltán, Dálnoki Veres Gerzson, Dánér Lajos, Dávid Ferenc, Dózsa Dániel, Dsida Jenő, Dutka Ákos, E. Kovács Gyula, Emőd Tamás, Endre Károly, Erdélyi József, Erőss Alfréd, Farcádi Sándor, Felvinczi György, Finta Gerő, Flórián Tibor, Fülöp Áron, Gagyi László, Gáspár Kornél, Gelei Katona István, Gyergyai Albert, Gyulai Pál, Hegedűs István, Hegyi Endre, Heltai Gáspár, Horváth Imre, Horváth Jenő, Indalt Gyula, Jakab Ödön, Jékely Zoltán, Jékey Aladár, József Attila, Jörgné Draskóczy Ilma, Juhász Gyula, Kádár Imre, Kazinczy Ferencz, Kerekes Sámuel, Kiss Jenő, Kiss László, Koós Kovács István, Kölcsey Ferenc, Kőröspataki János, Kriza János, Krüzselyi Erzsébet, L. Ady Mariska, Lám Leó, Ligeti Ernő, Lőrinczi László, Lukáts István, Makkal Sándor, Maksay Albert, Medgyes Lajos, Méliusz József, Mentovich Ferenc, Mentovich Ferencz, Mihály László, Mikes Kelemen, Miklós Jutka, Móricz Zsigmond, Nagy Lajos, Olosz Lajos, Ormos Iván, P. Jánossy Béla, Pakocs Károly, Pap Endre, Péchi Simon, Petőfi Sándor, Petri Mór, R. Berde Mária, Reményik Sándor, Rimay János, Salamon Ernő, Sándor Judith, Sepsi Laczkó Máté, Sipos Domokos, Sipos Pál, Soltné Nagy Emma, Szabédi László, Szabó Jenő, Szabolcska Mihály, Szász Béla, Szász Domokos, Szász Gerő, Szász József, Szász Károly, Szász Piroska, Szemlér Ferencz, Szenczl Molnár Albert, Szendrey Júlia, Szentiváni Mihály, Szentjóbi Szabó László, Szeöke Ambrus, Szepetneki János, Szombati Szabó István, Szomory Károly, Teleki Ferenc, Teleki József, Tinódi Sebestyén, Tolnai Lajos, Tompa László, Újfalvi Krisztina, Varró Dezső, Vass Tamás, Vilmányi Libécz Mihály, Vinczy György, Walter Gyula, Zajzoni Rab István, Zilahy Károly, Zlinszky Miklós

 
Részlet: Voltunk, vagyunk és leszünk 1927-től 1929-ig kicsiny írócsoport járta be Erdély városait és nagyobb falvait az ősz Benedek Elek vezetése alatt. Elindult Brassóból, végig a Székelyföldön, útbaejtette Kolozsvárt s még odébb a Szilágyságot, hogy aztán merész lendülettel átvágjon a trianoni határon. Budapesten sem állapodott meg. Czegléd, Szeged és Debrecen voltak útjának alföldi állomásai, melyeken mindenütt a hetvenedik évét taposó Benedek Elek volt a „vezérszónok". Bemutatta néhány...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
8980 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet: Voltunk, vagyunk és leszünk 1927-től 1929-ig kicsiny írócsoport járta be Erdély városait és nagyobb falvait az ősz Benedek Elek vezetése alatt. Elindult Brassóból, végig a Székelyföldön, útbaejtette Kolozsvárt s még odébb a Szilágyságot, hogy aztán merész lendülettel átvágjon a trianoni határon. Budapesten sem állapodott meg. Czegléd, Szeged és Debrecen voltak útjának alföldi állomásai, melyeken mindenütt a hetvenedik évét taposó Benedek Elek volt a „vezérszónok". Bemutatta néhány mondatban az írócsoport tagjait a közönségnek. Előadta, hogy milyen okok késztették ezeket az írókat csoportba-verődésre s hogy közös fellépésük nem elkülönülést céloz, csak új színekkel akarja gazdagitani az egyetemes magyar irodalmat és egy tényt kivan, minél nyomatékosabban, minél értékesebb szellemi erők megszólaltatásával kihangsúlyozni: voltunk, vagyunk és leszünk. Akkor kemény ellenőrzés alá esett Erdélyben a kimondott és leírt magyar szó. És százszorta fokozott felelősséget vett magára, ki erdélyi magyar létére, cenzuramentes területen, más szavakat mert volna használni, mint odahaza. Ezért volt a Benedek Elek beszéde minden szavában pontosan mérlegelt. Kevesebbet ne mondjon a kelleténél, de többet se mondjon. Annyit azonban bármikor és bárhol elmondhatott, akár országvilág fülehallatára: voltunk, vagyunk és leszünk.

Termékadatok

Cím: Versekben tündöklő Erdély [antikvár]
Szerző: Ady Endre , Áprily Lajos , Arany János , Babits Mihály , Baja Mihály , Barakonyi Ferenc , Barcsay Ábrahám , Barcsay Mihály , Bárd Oszkár , Baróti Szabó Dávid , Bartalis János , Bartók Lajos , Batthiáni Orbán , Bélteky László , Benedek Elek , Biróné Váró Éva , Bodor Aladár , Bözödi György , Brassai Viktor , Cserei Mihály , Csinszka , Csokonai Vitéz Mihály , Csuka Zoltán , Dálnoki Veres Gerzson , Dánér Lajos , Dávid Ferenc , Dózsa Dániel , Dsida Jenő , Dutka Ákos , E. Kovács Gyula , Emőd Tamás , Endre Károly , Erdélyi József , Erőss Alfréd , Farcádi Sándor , Felvinczi György , Finta Gerő , Flórián Tibor , Fülöp Áron , Gagyi László , Gáspár Kornél , Gelei Katona István , Gyergyai Albert , Gyulai Pál , Hegedűs István , Hegyi Endre , Heltai Gáspár , Horváth Imre , Horváth Jenő , Indalt Gyula , Jakab Ödön , Jékely Zoltán , Jékey Aladár , József Attila , Jörgné Draskóczy Ilma , Juhász Gyula , Kádár Imre , Kazinczy Ferencz , Kerekes Sámuel , Kiss Jenő , Kiss László , Koós Kovács István , Kölcsey Ferenc , Kőröspataki János , Kriza János , Krüzselyi Erzsébet , L. Ady Mariska , Lám Leó , Ligeti Ernő , Lőrinczi László , Lukáts István , Makkal Sándor , Maksay Albert , Medgyes Lajos , Méliusz József , Mentovich Ferenc , Mentovich Ferencz , Mihály László , Mikes Kelemen , Miklós Jutka , Móricz Zsigmond , Nagy Lajos , Olosz Lajos , Ormos Iván , P. Jánossy Béla , Pakocs Károly , Pap Endre , Péchi Simon , Petőfi Sándor , Petri Mór , R. Berde Mária , Reményik Sándor , Rimay János , Salamon Ernő , Sándor Judith , Sepsi Laczkó Máté , Sipos Domokos , Sipos Pál , Soltné Nagy Emma , Szabédi László , Szabó Jenő , Szabolcska Mihály , Szász Béla , Szász Domokos , Szász Gerő , Szász József , Szász Károly , Szász Piroska , Szemlér Ferencz , Szenczl Molnár Albert , Szendrey Júlia , Szentiváni Mihály , Szentjóbi Szabó László , Szeöke Ambrus , Szepetneki János , Szombati Szabó István , Szomory Károly , Teleki Ferenc , Teleki József , Tinódi Sebestyén , Tolnai Lajos , Tompa László , Újfalvi Krisztina , Varró Dezső , Vass Tamás , Vilmányi Libécz Mihály , Vinczy György , Walter Gyula , Zajzoni Rab István , Zilahy Károly Zlinszky Miklós
Kiadó: Lepage Lajos Könyvkereskedés
Kötés: Vászon
Méret: 130 mm x 190 mm
A szerzőről
Ady Endre művei
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek.
Áprily Lajos művei
A szerzőről
Arany János művei
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)

Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.

Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.

Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
A szerzőről
Babits Mihály művei
Szentistváni Babits Mihály László Ákos költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Török Sophie férje, Babits Ildikó nevelőapja.
Baja Mihály művei
Barakonyi Ferenc művei
Barcsay Mihály művei
Bárd Oszkár művei
Baróti Szabó Dávid művei
Bartalis János művei
Bartók Lajos művei
Batthiáni Orbán művei
Bélteky László művei
A szerzőről
Benedek Elek művei
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.

Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.

1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.

Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.

1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Biróné Váró Éva művei
Bodor Aladár művei
Bözödi György művei
Brassai Viktor művei
Cserei Mihály művei
Csuka Zoltán művei
Dálnoki Veres Gerzson művei
Dánér Lajos művei
Dávid Ferenc művei
Dózsa Dániel művei
Dsida Jenő művei
Dutka Ákos művei
E. Kovács Gyula művei
Emőd Tamás művei
Endre Károly művei
Erdélyi József művei
Erőss Alfréd művei
Farcádi Sándor művei
Felvinczi György művei
Finta Gerő művei
Flórián Tibor művei
Fülöp Áron művei
Gagyi László művei
Gáspár Kornél művei
Gelei Katona István művei
Gyergyai Albert művei
Hegedűs István művei
Hegyi Endre művei
Horváth Imre művei
Horváth Jenő művei
Indalt Gyula művei
Jakab Ödön művei
Jékely Zoltán művei
Jékey Aladár művei
A szerzőről
József Attila művei
József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.)

Huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, brutalitással felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága (tragikus balesete?) körül is találhatóak ellentmondások.

József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban. Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála (1875-1919) mosónő. József Attila hatodik gyermekként született, ekkor azonban már csak két nénje, Jolán és Eta élt. Apja 1908-ban elhagyta családját. A kisfiút a Gyermekvédő Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre Öcsödre; 1912-ben tért vissza Budapestre. A Ferencvárosban szegény proletársorban éltek. Édesanyja rákban halt meg, ezután fia egész életét végigkíséri a fájdalom. Jolán férje, Makai Ödön lett az alig 14 éves fiú gyámja. 1920-ban Makóra került gimnáziumba, nyaranta munkát vállalt. 1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg. Megismerkedett Juhász Gyulával, az ő segítségével és előszavával jelent meg első verskötete (Szépség koldusa). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. 1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozott be, innen azonban Tiszta szívvel c. verséért eltanácsolták. A költő ősszel a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat; megismerkedett Németh Andorral, Kassák Lajossal, Hatvany Lajossal, Lukács Györggyel. 1926-27-ben Párizsban a Sorbonne előadásait hallgatta; tagja lett az anarchista-kommunista szövetségnek. 1927-ben hazatért Budapestre. 1928-ban kötött barátságot Illyés Gyulával. Rövid ideig a pesti egyetemre is járt. Kosztolányi Dezső segítő barátságát is élvezhette. 1928-tól szerelem fűzte a jómódú polgárcsaládból való Vágó Mártához, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja eltávolította őket egymástól. 1930-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Élettársával, Szántó Judittal nagy szegénységben éltek Judit kétkezi munkával keresett jövedelméből. 1932-ben Illyés Gyulával és Szimonidész Lajossal röpiratot írt a halálbüntetés ellen, szerkesztette a féllegális Valóság c. folyóiratot. Hatvany Lajos, később Hatvany Bertalan támogatta. 1931-ben a moszkvai Sarló és Kalapács szociálfasisztának bélyegezte; 1934-ben a moszkvai írókongresszusra nem hívták meg, "kihagyták" a kommunista mozgalomból, szociáldemokrata és liberális körökkel talált kapcsolatot, és antifasiszta egységfronttörekvéseket képviselt. 1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt támadt benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól, felújult kapcsolata Vágó Mártával.A Szép Szó egyik szerkesztője lett. A Baumgarten-alapítványból segélyt, majd jutalmat kapott (1935, 1936). Nagyon fáj (1936) c. kötete sem hozta meg a várt elismerést. 1937 tavaszán szerelmes lett Kozmutza Flórába. Még az év nyarán a Siesta szanatóriumba került; nov. 4-én nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba. Dec. 3-án a szárszói állomáson tehervonat kerekei alá vetette magát. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. Méltó elismerése is ekkor kezdődött. 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntették ki.
Jörgné Draskóczy Ilma művei
Juhász Gyula művei
Kádár Imre művei
Kazinczy Ferencz művei
Kerekes Sámuel művei
Kiss Jenő művei
A szerzőről
Kiss László művei
1976-ban született Gyulán, jelenleg is itt él. Egykori középiskolájában, az Erkel Ferenc Gimnáziumban tanít magyart és történelmet, 2006-tól a Bárka folyóirat szerkesztője.

Első novelláskötete 2003-ban jelent meg, Szindbád nem haza megy címmel, a Tiszatáj Alapítvány gondozásában.

Második kötete, az Árnyas utcai szép napok ugyancsak a Tiszatájnál, a 2008-as könyvhéten látott napvilágot, s ugyanúgy elbeszéléseket-novellákat tartalmaz.

A térképnek, háttal címmel 2010-ben jelent meg kispróza-kötete, a Gyulai Hírlap Kiadó szerkesztésében.

A 2011-es könyvhétre Kis és egyéb világok című kritikakötetével jelentkezett a FISZ-nél, amely 2015-ben, ugyancsak a könyvhétre, Ki mondta, hogy jó volt című regényét is kiadta.

2015 őszén jelent meg – Farkas Zoltán, az Ektomorf zenekar énekesének közreműködésével – Outcast című életrajzi kötete, az Athenaeum gondozásában.

Novelláit angol, német, olasz, román és szerb nyelvre fordították le.
Koós Kovács István művei
Kőröspataki János művei
Kriza János művei
Krüzselyi Erzsébet művei
L. Ady Mariska művei
Lám Leó művei
Ligeti Ernő művei
Lőrinczi László művei
Lukáts István művei
Makkal Sándor művei
Maksay Albert művei
Medgyes Lajos művei
Méliusz József művei
Mentovich Ferenc művei
Mentovich Ferencz művei
Mihály László művei
Miklós Jutka művei
A szerzőről
Móricz Zsigmond művei
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. június 29. – Budapest, 1942. szeptember 5.)

Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel.Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.

Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.

1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett.

Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben.

1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében.

Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
Olosz Lajos művei
Ormos Iván művei
P. Jánossy Béla művei
Pakocs Károly művei
Péchi Simon művei
A szerzőről
Petőfi Sándor művei
Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. (keresztelés) – Fehéregyháza, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra.
Ő a magyar romantika kiteljesítője, és koráig még ismeretlen témákat honosított meg a magyar költészetben: nála jelent meg először a családi líra, szerelmi költeményeiben a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a „puszta”, a magyar Alföld méltó rajza.
Ő írt először verseiben a „világszabadságról”, és általa teljesen új hang szólalt meg a magyar irodalomban. Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, hiszen a nép nyelvét beemelte az irodalomba, és a versek külső formája helyett a gondolatot állította középpontba.
Petri Mór művei
R. Berde Mária művei
Rimay János művei
Salamon Ernő művei
Sándor Judith művei
Sepsi Laczkó Máté művei
Sipos Domokos művei
Sipos Pál művei
Soltné Nagy Emma művei
Szabédi László művei
Szabó Jenő művei
Szabolcska Mihály művei
Szász Béla művei
Szász Domokos művei
Szász Gerő művei
Szász József művei
Szász Károly művei
Szász Piroska művei
Szemlér Ferencz művei
Szenczl Molnár Albert művei
Szentiváni Mihály művei
Szentjóbi Szabó László művei
Szeöke Ambrus művei
Szepetneki János művei
Szombati Szabó István művei
Szomory Károly művei
Teleki Ferenc művei
Teleki József művei
Tinódi Sebestyén művei
Tompa László művei
Újfalvi Krisztina művei
Varró Dezső művei
Vass Tamás művei
Vilmányi Libécz Mihály művei
Vinczy György művei
Walter Gyula művei
Zajzoni Rab István művei
Zilahy Károly művei
Zlinszky Miklós művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet