Mint lehántolt nyírfakéregre [antikvár]

Pass Lajos ötvenhárom éves. Lassan negyven éve ismerem, mégis nehezen tudnám megfogalmazni, ki is ő valójában. Hiszen soha nem jutott irigyelhető magaslatokra a társadalmi ranglétrán, de még csak emlékezet megőrizte munkát sem végzett, nem gyűjtött vagyont, kincseket, nem nyert sportversenyeket, nem sírtak utána tucatszám a nők. Egyetlen dolgot tett, mióta ismerem: verset írt. Ki hát ő? Néhányezer sor istenáldotta tehetséggel megírt költemény? Ez ő. Maga a költészet. Benne az élete, sorsa, szenvedései, szerelmei, szorongásai. Ez a költészet olyan világ, amelyben barangolva megrendül az ember, megrendíti az élet. E világban Pass Lajos eljutott a legnagyobb magaslatokra, kemény munkával igazgyöngyöket hozott felszínre valahonnan, onnan mélyről, és gigászi munkával tíz körömmel kaparta ki e kincseket, hogy nekünk is felmutassa. Ebben a világban hódított és hódíttatott. Hogy ki ő? Több ezer sor vers. Lehet-e kívánni ennél többet? Halmos Ferenc