kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 13.000 Ft felett

 
A költészet - történelem. Homérosz eposzaiból fejtették meg a történészek Trója tragédiáját; Petőfi verseinek ismerete nélkül aligha ismerhetjük a magyar szabadságharc indítékait; Ady költészete fontos adalék a század magyar forradalmainak históriáihoz. A történelem -...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
940 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Személyes ajánlatunk Önnek

Keresztury Dezső dedikál [antikvár]

Keresztury Dezső

online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2740 Ft

Negyedszázad magyar verseiből [antikvár]

Ágh István, Aimon István, Áprily Lajos, Balázs Béla, Baranyi Ferenc, Bella István, Benjámin László, Berda József, Béres Attila, Bornemissza Péter, Buda Ferenc, Csanádi Imre, Csanády János, Csoóri Sándor, Csorba Győző, Darázs Endre, Derzsi Sándor, Devecseri Gábor, Dobai Péter, Erdélyi József, Fodor József, Földeák János, Füst Milán, Gábor Andor, Garai Gábor, Gellért Oszkár, Gereblyés László, Györe Imre, Győry Dezső, Hajnal Anna, Hajnal Gábor, Hárs György, Heltai Jenő, Hidas Antal, Hollós Korvin Lajos, Jankovich Ferenc, Jékely Zoltán, Jobbágy Károly, Kalász Márton, Kálnoky László, Kassák Lajos, Képes Géza, Keresztury Dezső, Keszthelyi Zoltán, Kiss Dénes, Kónya Lajos, Kormos István, Kuczka Péter, Ladányi Mihály, Lányi Sarolta, Mátyás Ferenc, Mezei András, Nadányi Zoltán, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Pákolitz István, Papp Lajos, Pilinszky János, Rába György, Radnóti Miklós, Rákos Sándor, Ratkó József, Rónay György, Simon István, Sinka István, Sipos Gyula, Somlyó György, Soós Zoltán, Sumonyi Zoltán, Szabó Lőrinc, Szécsi Margit, Takács Imre, Takáts Gyula, Tandori Dezső, Tóth Gyula, Urbán Gyula, Utassy József, Váci Mihály, Varga Katalin, Verbőczy Antal, Vészi Endre, Weöres Sándor, Zelk Zoltán

online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1540 Ft

Arany János [antikvár]

Keresztury Dezső

online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2480 Ft

Kosztolányi Dezső válogatott novellái [antikvár]

Kosztolányi Dezső

online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1260 Ft

Kanizsai antológia 3. [antikvár]

Bakonyi Erzsébet, Csere Andrea, Darvas Ferenc, Dezső Ferenc, Erdős Attila, Fa Ede, Hegyi Attila

online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2340 Ft

Magyar hazám [antikvár]

Dezső L.

online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2980 Ft

A sárospataki Rákóczi-vár [antikvár]

Dercsényi Dezső, Gerő László

online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
4600 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
A költészet - történelem. Homérosz eposzaiból fejtették meg a történészek Trója tragédiáját; Petőfi verseinek ismerete nélkül aligha ismerhetjük a magyar szabadságharc indítékait; Ady költészete fontos adalék a század magyar forradalmainak históriáihoz. A történelem - költészet: fordíthatjuk meg eredeti tételünket, s ez egyúttal valami olyasmit jelent, hogy az irodalom egyszerre tükrözi a társadalom s önnön históriáját. Petőfi Sándor minden költeménye kútfő történettudósok számára, de ebben a poézisben mindaz benne foglaltatik, amit a magyar és a világpoézis évszázadokon keresztül "felhalmozott", mindaz az érték, amit ő egyénileg tett azzá, s mindaz, amit elődei - Csokonaitól Horatiusig - tettek értékké. Ez az igazság - közhely, ha tetszik, oly gyakran esik róla szó, s közhely azért is, mert annyira ritkán veszik komolyan. Kritikusok is, költők is. Természetes, hogy az utóbbi évtizedben egyre jobban figyelünk a költői egyéniség eredeti vonásaira, szindividuum eltéveszthetetlen jegyeire. Ám kétséges, hogy a valóság és a költő közötti bonyolult viszonylatokat a történeti vonatkozások hiányos ismeretében egyáltalán felfedhetjük-é. "Mai magyar költészetről" szólunk, s kevéssé tisztáztuk e fogalom határvonalait. Például azt, hogy mit jelent a maiság, akár esztétikailag, akár történetileg.
Termékadatok
Cím: Mai magyar költők antológiája [antikvár]
Szerző: Áprily Lajos , Baranyi Ferenc , Bartók Béla , Bede Anna , Benjámin László , Berda József , Bihari Sándor , Bóka László , Buda Ferenc , Csanádi Imre , Csanády János , Csoóri Sándor , Csorba Győző , Csukás István , Darázs Endre , Demény Ottó , Devecseri Gábor , Dutka Ákos , Eörsi István , Erdélyi József , Fodor András , Fodor József , Földeák János , Füst Milán , Gellért Oszkár , Gereblyés László , Görgey Gábor , Györe Imre , Hajnal Anna , Hajnal Gábor , Hárs György , Hidas Antal , Hollós Korvin Lajos , Illyés Gyula , Jankovich Ferenc , Jánosy István , Jékely Zoltán , Jobbágy Károly , József Attila , Juhász Ferenc , Kalász Márton , Kálnoky László , Károlyi Amy , Kassák Lajos , Képes Géza , Keresztury Dezső , Keszthelyi Zoltán , Kónya Lajos , Kormos István , Kuczka Péter , Ladányi Mihály , Lányi Sarolta , Marconnay Tibor , Mátyás Ferenc , Mezei András , Nagy László , Nemes Nagy Ágnes , Nyerges András , Orbán Ottó , Papp Lajos , Pilinszky János , Rába György , Rákos Sándor , Rónay György , Simon István , Simon Lajos , Simor András , Sinka István , Sipos Gyula , Somlyó György , Soós Zoltán , Szabó Magda , Szécsi Margit , Székely Magdolna , Szüdi György , Takács Imre , Takáts Gyula , Tamási Lajos , Tornai József , Tóth Judit , Váci Mihály , Varga Katalin , Várkonyi Nagy Béla , Várnai Zseni , Vas István , Vasvári István , Vészi Endre , Vihar Béla , Weöres Sándor Zelk Zoltán
Kiadó: Kozmosz Könyvek
Kötés: Fűzött keménykötés
Méret: 110 mm x 150 mm
Áprily Lajos művei
A szerzőről
Bartók Béla művei
Bartók Béla, szül. Bartók Béla Viktor János (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.)

Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.

Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.

1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.

1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.

Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Bede Anna művei
Benjámin László művei
Berda József művei
Bihari Sándor művei
Bóka László művei
Csanády János művei
Csorba Győző művei
Csukás István művei
Darázs Endre művei
Demény Ottó művei
Dutka Ákos művei
Eörsi István művei
Erdélyi József művei
Fodor József művei
Földeák János művei
Füst Milán művei
Gellért Oszkár művei
Gereblyés László művei
Györe Imre művei
Hajnal Anna művei
Hajnal Gábor művei
Hárs György művei
Hidas Antal művei
Hollós Korvin Lajos művei
Illyés Gyula művei
Jankovich Ferenc művei
Jánosy István művei
Jékely Zoltán művei
Jobbágy Károly művei
József Attila művei
Juhász Ferenc művei
Kalász Márton művei
Kálnoky László művei
Károlyi Amy művei
Kassák Lajos művei
Képes Géza művei
Keresztury Dezső művei
Keszthelyi Zoltán művei
Kónya Lajos művei
A szerzőről
Kormos István művei
Kormos István (Mosonszentmiklós, 1923. október 28. – Budapest, 1977. október 6.) magyar költő, író, műfordító, dramaturg, kiadói szerkesztő.

Kormos István az elemi népiskolát Győrben kezdte el, 1948–1949-ben a Vörösmarty Gimnáziumban a Dolgozók Gimnáziumában elvégezte az V. és a VI. osztályt, a hetedikből kimaradt. 1939-től dolgozott mint biciklista-kifutó. 1940-1946 között tisztviselő egy gyarmatáru-kereskedésben.

Első feleségét Pallos Klárát (1929–1984) a Dolgozók Gimnáziumában ismerte meg, 1948-ban házasságot kötöttek. 1950-ben megszületett Anna lányuk. A férj „bohém” életmódja miatt 1952-ben elváltak. A második feleség Rab Zsuzsa költő és műfordító (1926–1998). Kötetnyi orosz népköltészeti alkotást fordítottak együtt. Ez a házasság 1956-tól 1964-ig tartott. Nagyrészt a feleség fegyelmezetten munkás életformája elől menekült Kormos 1963 májusában Párizsba. Kamaszkora óta a francia költészetnek is híve volt, s idehaza megismerkedett a kint élő Nagy Cécile műfordítóval – utána ment ki. 1964 januárjában tért haza. Elvált Rab Zsuzsától, majd 1964 augusztusa és 1965 novembere között ismét Párizsban élt, miközben Cécile Amerikában tanított.

Párizs felszabadító hatással volt a költőre, s kiteljesedett ifjúkora óta formálódó műfordítói életműve is (Tu Fu, Chaucer, Burns, Puskin, Max Jacob, Frénaud stb.). Azonban, mint első válása után, ezidőben is zaklatott az életformája: nincs rendes lakása, napirendje. 1970-ben kötött harmadik házassága hoz megnyugvást számára. Péter Márta (1940–1991) művészettörténésszel évekig a szülők lakásában élt, 1977 elején kaptak lakást Őrmezőn. Luca lányuk 1973-ban született.

1977. október 6-án este, lakásában halt meg, az infarktus percek alatt végzett vele. A Farkasréti temetőben nyugszik.

2000-től a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
Kuczka Péter művei
Ladányi Mihály művei
Lányi Sarolta művei
Marconnay Tibor művei
Mátyás Ferenc művei
Mezei András művei
A szerzőről
Nemes Nagy Ágnes művei
Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3. – Budapest, 1991. augusztus 23.) magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja; Lengyel Balázs műkritikus első felesége.

Budapesten született 1922. január 3-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.

Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947-1948 augusztusa között ösztöndíjjal – a magyar tudomány és művészet, az irodalom nagyjaival együtt, mint Pilinszky János, Károlyi Amy, Ottlik Géza vagy Weöres Sándor – a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton, mintegy a háború szörnyűségeit feldolgozandó.

Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású író.

A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. Ebben az időszakban írta (sokak által főművének tartott) versciklusát az "Ekhnáton jegyzeteiből"-t.

Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.

Az 1970-es, 1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában.

1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – évkönyv formában – újraindították az Újholdat Újhold Évkönyv címen. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.

Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett az MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.

1998-ban posztumusz megkapta Izrael állam Világ Igaza-kitüntetését, Lengyel Balázzsal együtt, mert a Holokauszt idején zsidókat mentettek.1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes-emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére. A díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.1999-ben, a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium falán helyezték el bronzból készült emléktábláját, szobrászművész alkotását.2001-ben Budapest XII. kerületének önkormányzata, a Magyar Írószövetség és a Széchenyi Művészeti Akadémia emléktáblát állíttatott a költő egykori lakóhelyén, a Királyhágó utca 2. szám alatti ház falán.
Orbán Ottó művei
A szerzőről
Pilinszky János művei
(Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt; a Nyugat, majd szellemi utódja, a Magyar Csillag megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapnak is.

Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.

Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).

Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Rába György művei
Rákos Sándor művei
Rónay György művei
Simon Lajos művei
Simor András művei
Sinka István művei
Sipos Gyula művei
Somlyó György művei
Soós Zoltán művei
Szabó Magda művei
Székely Magdolna művei
Szüdi György művei
Tamási Lajos művei
Váci Mihály művei
A szerzőről
Varga Katalin művei
Varga Katalin (Budapest, 1928. március 26. – 2011. augusztus 4.) József Attila-díjas (1976) magyar költő, író.

1946-1948 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdaság szakán tanult. 1948-1949 között a Szakszervezeti Ifjúsági Tanács kulturális osztályának munkatársaként, 1949-ben a Diákszövetség kulturális osztályvezetőjeként dolgozott. 1950-1953 között a Népművelési Minisztérium Kiadói Főigazgatóságának előadója, valamint könyvterjesztői összekötője volt. A Szépirodalmi Könyvkiadónál 1953-1955 között referens, 1955-től szerkesztő, 1975-től 1988-as nyugdíjazásáig főszerkesztő volt. Közben 1957-ben végzett az ELTE magyar szakán. 1984-ig a határainkon túl élő magyar nemzetiségiekkel közös kiadású könyveket gondozott. Az Olcsó Könyvtár és a Kentaur könyvek szerkesztője volt.
Várkonyi Nagy Béla művei
Várnai Zseni művei
Vas István művei
Vasvári István művei
Vészi Endre művei
Weöres Sándor művei
Zelk Zoltán művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet