kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Adonyi Nagy Mária - Magyar költőnők antológiája [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/171/5234171.jpg "Adonyi Nagy Mária - Magyar költőnők antológiája [antikvár]")
Magyar költőnők antológiája [antikvár]
Adonyi Nagy Mária, Ady Mariska, Ágai Ágnes, Albert Zsuzsa, Ásgúthy Erzsébet, Bali Brigitta, Bálintffy Etelka, Balla Zsófia, Barkóczy Borbála, Bede Anna, Beney Zsuzsa, Berde Mária, Bessenyei Anna, Bethlen Kata, Bihari Klára, Bobula Ida, Boncza Berta, Csiky Ágnes Mária, Czóbel Minka, Danyi Magdolna, Dedinszky Erika, Dobozi Eszter, Dóczy Ilona, Dóczy Terézia, Dukai Takács Judit, Dukai Takács Terézia, Egyed Emese, Esterházy Magdolna, Fábián Julianna, Fabó Kinga, Ferenczy Teréz, Finta Éva, Forrai Eszter, Földes Judit, Füzesi Magda, Gál Éva Emese, Gergely Ágnes, Gutai Magda, Gyarmathy Erzsébet, Hajnal Anna, Hervay Gizella, Horváth Böske, Imre Flóra, Juhász Katalin, Kaffka Margit, Kajali Klára, Kapecz Zsuzsa, Karay Ilona, Károlyi Amy, Kartal Zsuzsa, Kazinczy Klára, Kemenczky Judit, Kerényi Grácia, Keresztes Ágnes, Kisfaludy Atala, Kiss Anna, Kiss Irén, Kristóf Ágota, Ladik Katalin, Ládonyi Sára, Láng Éva, Lányi Sarolta, László Noémi, Lázár Júlia, Lendvay Éva, Lesznai Anna, Majthényi Flóra, Makay Ida, Malom Lujza, Mándy Stefánia, Massay Ágnes, Medgyesi Gabriella, Mesterházi Mónika, Mezey Katalin, Miklós Jutka, Mikola Anikó, Molnár Borbála, Molnár Katalin, Nagy Méda, Nemes Nagy Ágnes, Ölbey Irén, Pálos Rozita, Palotai Boris, Pardi Anna, Pécsi Gabriella, Petrőczi Éva, Petrőczy Kata Szidónia, Pinczési Judit, Pozsonyi Anna, próza, Rab Zsuzsa, Raffai Sarolta, Rákóczi Erzsébet, Rakovszky Zsuzsa, Rapai Ágnes, Reichard Piroska, Révay Erzsébet, Saáry Éva, Sebők Éva, Solymos Ida, Stetka Éva, Szabó Magda, Szalay Fruzina, Szász Polixéna, Szécsi Margit, Székely Magda, Szemere Krisztina, Szendrey Júlia, Szenes Erzsi, Szőllősy Nina, Szőnyi Magda, Tábor Eszter, Tamás Sári, Tarnóczy Malvin, Tasnádi Varga Éva, Telegdy Kata, Tímár Magda, Tóth Erzsébet, Tóth Eszter, Tóth Éva, Tóth Judit, Tóth Krisztina, Török Sophie, Tuboly Erzsébet, Tuboly Rozália, Újfalvy Krisztina, Újvári Erzsi, Urr Ida, Utasi Mária, Vályi Klára, Varga Katalin, Várkonyi Anikó, Várnai Zseni, Vass Ottilia, Wohl Janka, Zalaba Zsuzsa, Zay Anna
Tudós esztéták és ítészek között mindig vita volt azon, hogy van-e értelme a „nőköltők, nőírók" megkülönböztetésnek, vagy egyszerűen csak költők, írók vannak, akik között szép számmal akadnak nők is. Amikor több mint száznyolcvan évvel ezelőtt Gyulai Pált megvádolták azzal, hogy egyik kritikájában nem éppen rokonszenvvel szólt az írónőkről, nem kisebb óriás, mint Arany János kelt a védelmére, egyetértve azzal, hogy „ám írjanak és zengjenek a nők, de ne kívánjanak kiváltságos...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
3480 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Tudós esztéták és ítészek között mindig vita volt azon, hogy van-e értelme a „nőköltők, nőírók" megkülönböztetésnek, vagy egyszerűen csak költők, írók vannak, akik között szép számmal akadnak nők is. Amikor több mint száznyolcvan évvel ezelőtt Gyulai Pált megvádolták azzal, hogy egyik kritikájában nem éppen rokonszenvvel szólt az írónőkről, nem kisebb óriás, mint Arany János kelt a védelmére, egyetértve azzal, hogy „ám írjanak és zengjenek a nők, de ne kívánjanak kiváltságos állást szemben a kritikával", „mert különben az irodalom életgyökere lenne megtámadva". Arany ehhez még azt is hozzáfűzi, hogy „Mivé lenne az irodalom, ha kiváltságot követelne például a rossz írónő lovagias tekintetekből, a hazafias rossz író patriotizmusából, az arisztokrata főrangú állásánál fogva, a demokrata egyenlőség szempontjából, a silány tanköltő morális irányáért, a klérushoz tartozó palástja miatt, s kit csupa éhség hajt a múzsák oltárához, a gyomor jogai tiszteletben tartásáért". Nos, talán antológiánknak sikerül igazolnia, hogy a kötetünkbe besorolt nőköltőknek nincs szükségük ilyenféle kiváltságokra, s minden tekintetben megérdemlik a legszigorúbb mérce szerinti poéta minősítést. Ugyanakkor viszont a nők - már csak biológiai felépítésüknél, szerepüknél, az emberi társdalomban elfoglalt helyüknél fogva - mégis mást is, többet is tudnak a világról, mint a férfiak. S ennek a többnek, másnak a felmutatása az, ami indokolja vállalkozásunkat. Antológiánk anyagának összeállítására irodalomtörténész (S. Sárdi Margit) szövetkezett költővel (Tóth László). A válogatás szempontjai - az anyag természetéből, szűkösségéből adódóan - némi kettősséget tükröznek.
Termékadatok
Cím: Magyar költőnők antológiája [antikvár]
Szerző:
Adonyi Nagy Mária
,
Ady Mariska
,
Ágai Ágnes
,
Albert Zsuzsa
,
Ásgúthy Erzsébet
,
Bali Brigitta
,
Bálintffy Etelka
,
Balla Zsófia
,
Barkóczy Borbála
,
Bede Anna
,
Beney Zsuzsa
,
Berde Mária
,
Bessenyei Anna
,
Bethlen Kata
,
Bihari Klára
,
Bobula Ida
,
Boncza Berta
,
Csiky Ágnes Mária
,
Czóbel Minka
,
Danyi Magdolna
,
Dedinszky Erika
,
Dobozi Eszter
,
Dóczy Ilona
,
Dóczy Terézia
,
Dukai Takács Judit
,
Dukai Takács Terézia
,
Egyed Emese
,
Esterházy Magdolna
,
Fábián Julianna
,
Fabó Kinga
,
Ferenczy Teréz
,
Finta Éva
,
Forrai Eszter
,
Földes Judit
,
Füzesi Magda
,
Gál Éva Emese
,
Gergely Ágnes
,
Gutai Magda
,
Gyarmathy Erzsébet
,
Hajnal Anna
,
Hervay Gizella
,
Horváth Böske
,
Imre Flóra
,
Juhász Katalin
,
Kaffka Margit
,
Kajali Klára
,
Kapecz Zsuzsa
,
Karay Ilona
,
Károlyi Amy
,
Kartal Zsuzsa
,
Kazinczy Klára
,
Kemenczky Judit
,
Kerényi Grácia
,
Keresztes Ágnes
,
Kisfaludy Atala
,
Kiss Anna
,
Kiss Irén
,
Kristóf Ágota
,
Ladik Katalin
,
Ládonyi Sára
,
Láng Éva
,
Lányi Sarolta
,
László Noémi
,
Lázár Júlia
,
Lendvay Éva
,
Lesznai Anna
,
Majthényi Flóra
,
Makay Ida
,
Malom Lujza
,
Mándy Stefánia
,
Massay Ágnes
,
Medgyesi Gabriella
,
Mesterházi Mónika
,
Mezey Katalin
,
Miklós Jutka
,
Mikola Anikó
,
Molnár Borbála
,
Molnár Katalin
,
Nagy Méda
,
Nemes Nagy Ágnes
,
Ölbey Irén
,
Pálos Rozita
,
Palotai Boris
,
Pardi Anna
,
Pécsi Gabriella
,
Petrőczi Éva
,
Petrőczy Kata Szidónia
,
Pinczési Judit
,
Pozsonyi Anna
,
próza
,
Rab Zsuzsa
,
Raffai Sarolta
,
Rákóczi Erzsébet
,
Rakovszky Zsuzsa
,
Rapai Ágnes
,
Reichard Piroska
,
Révay Erzsébet
,
Saáry Éva
,
Sebők Éva
,
Solymos Ida
,
Stetka Éva
,
Szabó Magda
,
Szalay Fruzina
,
Szász Polixéna
,
Szécsi Margit
,
Székely Magda
,
Szemere Krisztina
,
Szendrey Júlia
,
Szenes Erzsi
,
Szőllősy Nina
,
Szőnyi Magda
,
Tábor Eszter
,
Tamás Sári
,
Tarnóczy Malvin
,
Tasnádi Varga Éva
,
Telegdy Kata
,
Tímár Magda
,
Tóth Erzsébet
,
Tóth Eszter
,
Tóth Éva
,
Tóth Judit
,
Tóth Krisztina
,
Török Sophie
,
Tuboly Erzsébet
,
Tuboly Rozália
,
Újfalvy Krisztina
,
Újvári Erzsi
,
Urr Ida
,
Utasi Mária
,
Vályi Klára
,
Varga Katalin
,
Várkonyi Anikó
,
Várnai Zseni
,
Vass Ottilia
,
Wohl Janka
,
Zalaba Zsuzsa
Zay Anna
Kiadó: Enciklopédia Kiadó
Kötés: Ragasztott papírkötés
ISBN: 9638477202
Méret: 140 mm x 200 mm
Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3. – Budapest, 1991. augusztus 23.) magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja; Lengyel Balázs műkritikus első felesége.
Budapesten született 1922. január 3-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.
Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947-1948 augusztusa között ösztöndíjjal – a magyar tudomány és művészet, az irodalom nagyjaival együtt, mint Pilinszky János, Károlyi Amy, Ottlik Géza vagy Weöres Sándor – a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton, mintegy a háború szörnyűségeit feldolgozandó.
Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású író.
A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. Ebben az időszakban írta (sokak által főművének tartott) versciklusát az "Ekhnáton jegyzeteiből"-t.
Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.
Az 1970-es, 1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában.
1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – évkönyv formában – újraindították az Újholdat Újhold Évkönyv címen. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.
Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett az MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
1998-ban posztumusz megkapta Izrael állam Világ Igaza-kitüntetését, Lengyel Balázzsal együtt, mert a Holokauszt idején zsidókat mentettek.1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes-emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére. A díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.1999-ben, a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium falán helyezték el bronzból készült emléktábláját, szobrászművész alkotását.2001-ben Budapest XII. kerületének önkormányzata, a Magyar Írószövetség és a Széchenyi Művészeti Akadémia emléktáblát állíttatott a költő egykori lakóhelyén, a Királyhágó utca 2. szám alatti ház falán.
Budapesten született 1922. január 3-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.
Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947-1948 augusztusa között ösztöndíjjal – a magyar tudomány és művészet, az irodalom nagyjaival együtt, mint Pilinszky János, Károlyi Amy, Ottlik Géza vagy Weöres Sándor – a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton, mintegy a háború szörnyűségeit feldolgozandó.
Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású író.
A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. Ebben az időszakban írta (sokak által főművének tartott) versciklusát az "Ekhnáton jegyzeteiből"-t.
Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.
Az 1970-es, 1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában.
1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – évkönyv formában – újraindították az Újholdat Újhold Évkönyv címen. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.
Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett az MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
1998-ban posztumusz megkapta Izrael állam Világ Igaza-kitüntetését, Lengyel Balázzsal együtt, mert a Holokauszt idején zsidókat mentettek.1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes-emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére. A díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.1999-ben, a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium falán helyezték el bronzból készült emléktábláját, szobrászművész alkotását.2001-ben Budapest XII. kerületének önkormányzata, a Magyar Írószövetség és a Széchenyi Művészeti Akadémia emléktáblát állíttatott a költő egykori lakóhelyén, a Királyhágó utca 2. szám alatti ház falán.
Tóth Krisztina
1967-ben született Budapesten. Író, költő, műfordító, drámaíró.
Fontosabb díjai
Radnóti-díj (1990), Soros-ösztöndíj (1992, 1999), Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (1993), Illyés Gyula-díj (1994), Graves-díj (1996), Déry-jutalom (1996), József Attila-díj (2000), Vas István-díj (2001), Palládium-díj (2002), Szépírók Társaságának Díja (2005), Gemini-díj (2005), Castel Goffredo irodalmi különdíja (2006), Márai Sándor-díj (2007), Quasimodo-emlékdíj (2008), Magyar Köztársaság babérkoszorúja díj (2009), Artisjus Irodalmi Díj (2010), Bárka-díj (2010), Alföld-díj (2014)
1967-ben született Budapesten. Író, költő, műfordító, drámaíró.
Fontosabb díjai
Radnóti-díj (1990), Soros-ösztöndíj (1992, 1999), Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (1993), Illyés Gyula-díj (1994), Graves-díj (1996), Déry-jutalom (1996), József Attila-díj (2000), Vas István-díj (2001), Palládium-díj (2002), Szépírók Társaságának Díja (2005), Gemini-díj (2005), Castel Goffredo irodalmi különdíja (2006), Márai Sándor-díj (2007), Quasimodo-emlékdíj (2008), Magyar Köztársaság babérkoszorúja díj (2009), Artisjus Irodalmi Díj (2010), Bárka-díj (2010), Alföld-díj (2014)
Varga Katalin (Budapest, 1928. március 26. – 2011. augusztus 4.) József Attila-díjas (1976) magyar költő, író.
1946-1948 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdaság szakán tanult. 1948-1949 között a Szakszervezeti Ifjúsági Tanács kulturális osztályának munkatársaként, 1949-ben a Diákszövetség kulturális osztályvezetőjeként dolgozott. 1950-1953 között a Népművelési Minisztérium Kiadói Főigazgatóságának előadója, valamint könyvterjesztői összekötője volt. A Szépirodalmi Könyvkiadónál 1953-1955 között referens, 1955-től szerkesztő, 1975-től 1988-as nyugdíjazásáig főszerkesztő volt. Közben 1957-ben végzett az ELTE magyar szakán. 1984-ig a határainkon túl élő magyar nemzetiségiekkel közös kiadású könyveket gondozott. Az Olcsó Könyvtár és a Kentaur könyvek szerkesztője volt.
1946-1948 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdaság szakán tanult. 1948-1949 között a Szakszervezeti Ifjúsági Tanács kulturális osztályának munkatársaként, 1949-ben a Diákszövetség kulturális osztályvezetőjeként dolgozott. 1950-1953 között a Népművelési Minisztérium Kiadói Főigazgatóságának előadója, valamint könyvterjesztői összekötője volt. A Szépirodalmi Könyvkiadónál 1953-1955 között referens, 1955-től szerkesztő, 1975-től 1988-as nyugdíjazásáig főszerkesztő volt. Közben 1957-ben végzett az ELTE magyar szakán. 1984-ig a határainkon túl élő magyar nemzetiségiekkel közös kiadású könyveket gondozott. Az Olcsó Könyvtár és a Kentaur könyvek szerkesztője volt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............