Bővebb ismertető
Mintha minden az én álmom lenne. Sorsomban némán táncoló harang Kongatja a múltat, de semmi hang, Csak a szél mutat elhajlásokat, Ahogy a fák elém leborulnak, Mintha mondanák, ne menj tovább! Azért én mégis áttöröm magam, Nyomomban kialvatlan éjszakák, Cigeretta-csikkek, üvegszilánkok, És a bűntudat sötét árkai: Azokban keresem az utolsó igéket, Amelyeket még be kell vallani.