Lélekrács [antikvár]

Xdek lacs Nálam lélekből volt forrasztva a rács, hogy aki akar, az jöjjön rajta át. Kóstolja meg pincém fűszeres borát, s majd kitalálunk valami nagy csodát! És egymásnak üdvözítő biztatást. Nálam az ablakban rózsa bóbiskolt, ami estefelé félve meghajolt. S ha szobámba beosont a sárga hold, fénye szétterült, s két karom foglya volt. - Fürge lidércek táncoltak ágyamon. A valóság dúlt mezejét elhagytam, nyakamba szikrázó gyöngyöket raktam, - sose számoltam, kinek mennyit adtam. És ha nagy ritkán magamban maradtam, a hencegő világot megtagadtam! 2000