kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ábrányi Emil - Költők antologiája [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/740/2204740.jpg "Ábrányi Emil - Költők antologiája [antikvár]")
Költők antologiája [antikvár]
Ábrányi Emil, Ábrányi Kornél, Andrássy Béla, Arany János, Balog István, Balogh Zoltán, Bartók Lajos, Benedek Aladár, Beőthy Zsigmond, Borúth Elemér, Bulla János, Csáktornyai Lajos, Csepreghy Ferencz, Csukássi József, Dalmady Győző, Darmay Viktor, Dengi János, Dóczi Lajos, Dömötör Pál, Endrődi Sándor, Erdélyi Béla, Erdélyi János, Erődi Dániel, Fejes István, Ferenczy Teréz, Földváry István, Gabányi Árpád, Garay János, Gáspár Imre, Góbi Imre, Greguss Ágost, Győrffy Gyula, Győrffy József, Győry Vilmos, Gyulai Pál, Hajós Izidor, Hegedűs István, Hiador, Inczédi László, Indali Gyula, Jakab Ödön, Jókai Mór, Kállayné gróf Bethlen Vilma, Karlovszky Endre, Kenézy Csatár, Kerényi Frigyes, Kisfaludy Atala, Kiss József, Komócsy József, Kompolthy Tivadar, Koroda Pál, Lévay József, Lisznyay Kálmán, Luby Sándor, Majthényi Flóra, Márkus Miklós, Mezei Ernő, Palágyi Lajos, Pap Kálmán, Pap Zoltán, Petőfi Sándor, Pósa Lajos, Prém József, Radó Antal, Reviczky Gyula, Rónai István, Rónai Kálmán, Rudnyánszky Gyula, Sárosy Gyula, Solymossy Sándor, Szabó Endre, Szabó Sándor, Szász Gerő, Szász Károly, Szemere Miklós, Tolnai Lajos, Tompa Mihály, Torkos László, Tóth Ede, Tóth Endre, Tóth Kálmán, Udvardy Géza, Vachott Sándor, Vajda János, Váradi Antal, Vargha Gyula, Varsányi Gyula, Vészi József, Vörösmarty Mihály, Wohl Janka, Zanathy Kálmán, Zichy Géza gróf, Zilahy Károly
Antikvár
Részlet a kötetből:A vigasztalóMi a tűzhely rideg háznak,Mi a fészek kis madárnak,Mi a harmat szomju gyepre,Mi a balzsam égő sebre;Mi a lámpa sötét éjben,Mi az árnyék forró délben,...S mire nincs szó, nincsen képzet:Az vagy nekem, óh költészet!Ha az élet útja...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
7480 Ft
Személyes ajánlatunk Önnek
Magyar Nyelv 1906. január-december [antikvár]
Ágai Adolf, Angyal Dávid, Arany János, Balassa József, Bálint Kelemen, Baloghy Dezső, Bebesi István, Csánki Dezső, Csapodi István, Dőry Ferencz, Farkas Sándor, Fischer Izidor, Gálos Rezső, Goldziher Ignác, Gönczy Béla, Hellebrant Árpád, Herman Ottó, Hornyánszky Gyula, Horváth János, Ifj. Komlóssy Arthur, Jakubovich Emil, Kallós Ede, Karácsonyi János, Kardos Albert, Katona Lajos, Kenedi Géza, Kertész Samu, Kóssa Gyula, Kovách Aladár, Kőrösi Sándor, Kövi Imre, Kujáni Gábor, Laczkó Géza, Lehr Albert, Marusák Pál, Melich János, Mészáros Kálmán, Nagy Gyula, Négyesy László, Ölyvedi Vad Imre, Pungur Gyula, Radó Antal, Réthei Prikkel Marián, Sági István, Sebestyén Gyula, Simai Ödön, Somlyódy István, Sörös Pongrácz, Spissák Ferencz, Szegedy-Maszák Hugó, Szendrei János, Szívós Béla, Sztrokay Lajos, Takáts Sándor, Téglás Gábor, Teleky István, Tolnai Vilmos, Trencsény Károly, Ványi Béla, Várdai Béla, Víg Lajos, Vikár Béla, Werter Laura, Wertner Mór, Závodszky Levente
![Ágai Adolf - Magyar Nyelv 1906. január-december [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/163/2899163_1.jpg "Ágai Adolf - Magyar Nyelv 1906. január-december [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
8480 Ft
Az üzenet [antikvár]
Ijjas Antal
![Ijjas Antal - Az üzenet [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/585/2643585_1.jpg "Ijjas Antal - Az üzenet [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1640 Ft
Elmult időkből [antikvár]
Váradi Antal
![Váradi Antal - Elmult időkből [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/264/2920264_1.jpg "Váradi Antal - Elmult időkből [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
4300 Ft
Külvárosi éjszaka [antikvár]
Ijjas Antal
![Ijjas Antal - Külvárosi éjszaka [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/342/2399342_1.jpg "Ijjas Antal - Külvárosi éjszaka [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2940 Ft
Szinészhistóriák [antikvár]
Váradi Antal
![Váradi Antal - Szinészhistóriák [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/132/2921132_1.jpg "Váradi Antal - Szinészhistóriák [antikvár]")
eredeti ár:
Az eredeti ár (könyvre nyomtatott ár), a kiadó által ajánlott fogyasztói ár, amely megegyezik a bolti árral (bolti akció esetét kivéve).
4900 Ft
előző ár:
30 napon belüli legalacsonyabb ár.
4410 Ft
akciós ár:
3920 Ft
Ádám [antikvár]
Antal József
![Antal József - Ádám [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/251/2650251_1.jpg "Antal József - Ádám [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
840 Ft
A látogató [antikvár]
Ijjas Antal
![Ijjas Antal - A látogató [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/446/2643446_1.jpg "Ijjas Antal - A látogató [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
980 Ft
Töviskoszorú [antikvár]
Dr. Radó Polikárp
![Dr. Radó Polikárp - Töviskoszorú [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/538/3797538_1.jpg "Dr. Radó Polikárp - Töviskoszorú [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1840 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet a kötetből:A vigasztalóMi a tűzhely rideg háznak,Mi a fészek kis madárnak,Mi a harmat szomju gyepre,Mi a balzsam égő sebre;Mi a lámpa sötét éjben,Mi az árnyék forró délben,...S mire nincs szó, nincsen képzet:Az vagy nekem, óh költészet!Ha az élet útja zordon,Fáradalmit fájva hordom,Képemen kel búbarázda,Főmön a tél zúzmarája:Néhol egy-egy kis virág nyit,Az is enyhít egy parányit:A virágban téged lellek,Öröme a kietlennek!
Termékadatok
Cím: Költők antologiája [antikvár]
Szerző:
Ábrányi Emil
,
Ábrányi Kornél
,
Andrássy Béla
,
Arany János
,
Balog István
,
Balogh Zoltán
,
Bartók Lajos
,
Benedek Aladár
,
Beőthy Zsigmond
,
Borúth Elemér
,
Bulla János
,
Csáktornyai Lajos
,
Csepreghy Ferencz
,
Csukássi József
,
Dalmady Győző
,
Darmay Viktor
,
Dengi János
,
Dóczi Lajos
,
Dömötör Pál
,
Endrődi Sándor
,
Erdélyi Béla
,
Erdélyi János
,
Erődi Dániel
,
Fejes István
,
Ferenczy Teréz
,
Földváry István
,
Gabányi Árpád
,
Garay János
,
Gáspár Imre
,
Góbi Imre
,
Greguss Ágost
,
Győrffy Gyula
,
Győrffy József
,
Győry Vilmos
,
Gyulai Pál
,
Hajós Izidor
,
Hegedűs István
,
Hiador
,
Inczédi László
,
Indali Gyula
,
Jakab Ödön
,
Jókai Mór
,
Kállayné gróf Bethlen Vilma
,
Karlovszky Endre
,
Kenézy Csatár
,
Kerényi Frigyes
,
Kisfaludy Atala
,
Kiss József
,
Komócsy József
,
Kompolthy Tivadar
,
Koroda Pál
,
Lévay József
,
Lisznyay Kálmán
,
Luby Sándor
,
Majthényi Flóra
,
Márkus Miklós
,
Mezei Ernő
,
Palágyi Lajos
,
Pap Kálmán
,
Pap Zoltán
,
Petőfi Sándor
,
Pósa Lajos
,
Prém József
,
Radó Antal
,
Reviczky Gyula
,
Rónai István
,
Rónai Kálmán
,
Rudnyánszky Gyula
,
Sárosy Gyula
,
Solymossy Sándor
,
Szabó Endre
,
Szabó Sándor
,
Szász Gerő
,
Szász Károly
,
Szemere Miklós
,
Tolnai Lajos
,
Tompa Mihály
,
Torkos László
,
Tóth Ede
,
Tóth Endre
,
Tóth Kálmán
,
Udvardy Géza
,
Vachott Sándor
,
Vajda János
,
Váradi Antal
,
Vargha Gyula
,
Varsányi Gyula
,
Vészi József
,
Vörösmarty Mihály
,
Wohl Janka
,
Zanathy Kálmán
,
Zichy Géza gróf
Zilahy Károly
Kötés: Vászon
Méret: 140 mm x 200 mm
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)
Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.
Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.
Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.
Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.
Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Pósa Lajos (Radnót, 1850. április 9. – Budapest, 1914. július 9.) a magyar gyermekirodalom klasszikusa, dalszerző.
Egyszerű református földművelő szülők gyermeke, akik az eszes fiút szegényes anyagi viszonyaik ellenére is taníttatták. A gimnázium hat osztályát Rimaszombatban végezte, a két felsőt Sárospatakon, majd a budapesti egyetem bölcseleti karán a tanári pályára készült és a rendes tanfolyamot el is végezte. Ezalatt folyton súlyos anyagi bajokkal küzdött. Mint egyetemi hallgató óraadással és a lapokba írogatással tartotta fenn magát. Öröme, vigasztalása a költészet volt; sőt feláldozta ez ábrándjának már-már biztosított életpályáját is. Volt kisegítő-tanár a fővárosi reáliskolában (a belvárosban, meg a Józsefvárosban is) egy évig; de egyrészt beteges volt, másrészt pedig mindenáron költő akart lenni. Felhagyott tehát a kenyérpályával és folyton írt. Írói pályáját a Tóth Kálmán szerkesztette Bolond Miska c. humorisztikus lapnál kezdette az 1870-es évek elején mint rendes belső munkatárs; ily minőségben 1875-ig Csernátoni Ellenőrjébe is dolgozott, majd a Toldy István szerkesztésében megjelent Nemzeti Hírlaphoz került és 1881-től a Szegedi Napló munkatársa volt. Majdnem kivétel nélkül minden napi és hetilapba s folyóiratba írt, a fővárosiakon kívül számos vidékibe is. Mint munkatárs és segédszerkesztő Szegeden 1889 végéig működött, amikor mint már országszerte ismert gyermekköltőt a Singer és Wolfner cég egy megindítandó gyermeklap szerkesztőjéül meghívta Budapestre. Szegeden arany tollal tisztelték meg, eljöttekor pár száz gyermek arcképéből albumot nyújtottak át neki s a város intelligenciája búcsúünnepet rendezett tiszteletére. Ezután Budapesten működött, Benedek Elekkel együtt megindította az első irodalmi értékű gyermeklapot Az Én Újságom címmel, s annak szerkesztője volt.
A gyermekköltészet mellett kiválóan a hazafias lírát művelte, nevezetes politikai események alkalmával gyakran adva kifejezést a hazafiérzésnek. Ilynemű költeményeinek lelkesítő hatása alatt határozták el és kötelezték magukat a gyorokménesi szőlőbirtokosok, hogy a költőt minden évben Lajos napján egy hordó ménesi borral tisztelik meg. Az első évi tiszteletadót 1896-ban külön küldöttség művészileg faragott hordóban adta át egy írói estélyen az ún. Pósa-asztalnál. 1901-ben megházasodott és anyja halála után feleségével együtt Radnótra költözött, azonban alig egy év múlva ismét visszatért a fővárosba. 1892-ben a Petőfi-társaság tagjának választotta.
Számos verskötete és több mint 50 kötetnyi gyermekverse jelent meg. Mintegy 800 dalt írt, ebből vagy 400 meg van zenésítve; a legtöbb magyar dallamszerző felhasználta szövegeit, leginkább azonban Dankó Pista és Lányi Géza. Műveit számos idegen nyelvre lefordították.
Egyszerű református földművelő szülők gyermeke, akik az eszes fiút szegényes anyagi viszonyaik ellenére is taníttatták. A gimnázium hat osztályát Rimaszombatban végezte, a két felsőt Sárospatakon, majd a budapesti egyetem bölcseleti karán a tanári pályára készült és a rendes tanfolyamot el is végezte. Ezalatt folyton súlyos anyagi bajokkal küzdött. Mint egyetemi hallgató óraadással és a lapokba írogatással tartotta fenn magát. Öröme, vigasztalása a költészet volt; sőt feláldozta ez ábrándjának már-már biztosított életpályáját is. Volt kisegítő-tanár a fővárosi reáliskolában (a belvárosban, meg a Józsefvárosban is) egy évig; de egyrészt beteges volt, másrészt pedig mindenáron költő akart lenni. Felhagyott tehát a kenyérpályával és folyton írt. Írói pályáját a Tóth Kálmán szerkesztette Bolond Miska c. humorisztikus lapnál kezdette az 1870-es évek elején mint rendes belső munkatárs; ily minőségben 1875-ig Csernátoni Ellenőrjébe is dolgozott, majd a Toldy István szerkesztésében megjelent Nemzeti Hírlaphoz került és 1881-től a Szegedi Napló munkatársa volt. Majdnem kivétel nélkül minden napi és hetilapba s folyóiratba írt, a fővárosiakon kívül számos vidékibe is. Mint munkatárs és segédszerkesztő Szegeden 1889 végéig működött, amikor mint már országszerte ismert gyermekköltőt a Singer és Wolfner cég egy megindítandó gyermeklap szerkesztőjéül meghívta Budapestre. Szegeden arany tollal tisztelték meg, eljöttekor pár száz gyermek arcképéből albumot nyújtottak át neki s a város intelligenciája búcsúünnepet rendezett tiszteletére. Ezután Budapesten működött, Benedek Elekkel együtt megindította az első irodalmi értékű gyermeklapot Az Én Újságom címmel, s annak szerkesztője volt.
A gyermekköltészet mellett kiválóan a hazafias lírát művelte, nevezetes politikai események alkalmával gyakran adva kifejezést a hazafiérzésnek. Ilynemű költeményeinek lelkesítő hatása alatt határozták el és kötelezték magukat a gyorokménesi szőlőbirtokosok, hogy a költőt minden évben Lajos napján egy hordó ménesi borral tisztelik meg. Az első évi tiszteletadót 1896-ban külön küldöttség művészileg faragott hordóban adta át egy írói estélyen az ún. Pósa-asztalnál. 1901-ben megházasodott és anyja halála után feleségével együtt Radnótra költözött, azonban alig egy év múlva ismét visszatért a fővárosba. 1892-ben a Petőfi-társaság tagjának választotta.
Számos verskötete és több mint 50 kötetnyi gyermekverse jelent meg. Mintegy 800 dalt írt, ebből vagy 400 meg van zenésítve; a legtöbb magyar dallamszerző felhasználta szövegeit, leginkább azonban Dankó Pista és Lányi Géza. Műveit számos idegen nyelvre lefordították.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............