Kalevala [antikvár]

Néhány helyen ceruzás lapszéli jelölés.
A nemzeti eposz énekei a Kalevala és Pohjala népei közötti ellentétről és harcról szólnak. A napfényes, tiszta Kalevala ellenpárja a komor, hideg Pohjala, a Sötétség Országa. Lakói dologkerülő, rosszindulatú varázslók és boszorkányok, akiket a leggonoszabb és legveszedelmesebb boszorkány Louhi uralkodóasszony irányít. Munka nélkül is gazdagok, mert birtokukban van a tarka tetős, szüntelen őrlő, eleséget termelő csodamalom, a szampó, amit Kalevala híres kovácsa Ilmarinen készített. - A kalevalai férfiak igazságtalannak tartják, hogy Louhi a szampó minden őrleményét magának tartja meg. Pohjalába mennek, hogy a szampót felosszák, s az őrlemény felét Kalevala népének juttassák. A Kalevala hősei hús-vér emberek, de különleges képességekkel. A nép képzelete az erő, az ész, a tettrekészség csodált tulajdonságait sűrítette ezekbe az epikai jellemekbe. Az eposznak csodálatos képzeletgazdagsága, sorainak muzsikája, gyönyörű nyelvezete mellett, tartalmilag is van mondanivalója a mai ember számára. (Legeza Ilona)