Héber költők antológiája [antikvár]

Ez a kötet körülbelül egy évezred héber költészetéből mutat be válogatott darabokat. A válogatás minden antológia legsebezhetőbb pontja, s ez a Héber Költők Antológiájára is áll. A versek megválasztásában az esztétikai érték szempontja volt a legfontosabb, de nem az egyedüli. Vannak költemények, amelyek súlyt kapnak és ismertekké válnak anélkül, hogy művészi becsük kellő magyarázatot adna sikerükre. Az ilyen verseket sem mellőzhettünk. Fölvettünk olyan darabokat is, amelyek formai vagy tárgyi jellegzetességük miatt kívánkoztak az antológiába, s talán egy-két olyan költeményt is talál a könyvben az olvasó, amelyet csak a fordítói kedv, a felbolygatott fordítói becsvágy emelt a jelentékenyebbek sorába. A fordítások túlnyomó nagy része az antológia számára készült és most lát először napvilágot. A fordító a teljes - tartalmi, formai, hangulati - hűség eszményét igyekezett megközelíteni, e tekintetben a magyar műfordítás legszigorúbb elveit és legkomolyabb hagyományait követte. Nem riadt vissza a középkori héber költők bámulatos formai akrobatikájától sem: leleményes akrosztikonok, rím-garmadák és merész rímtréfák nélkül nem volna teljes és hű a régebbi poézis képe. Ahol azonban a formai elemek eredendően és végzetesen a héber nyelv zenei alkatából sarjadtak, s csak nyelvi erőszakolással s kuriózumképpen lettek volna magyarul tolmácsolhatok, ott a fordító ösztönösen, de elvi okokból is a szuverén művészi szépség ujjmutatása szerint igazodott. Különc filológiai kísérletnél aligha számított volna többnek, ha a régi héber verselés metrikáját erőltetjük a magyar nyelvre és a magyaros, nyugateurópai vagy óklasszikai formákon nevelt fülekre.