Halálratáncoltatott lányok [antikvár]

MIHELYT MEGLÁTOM A NAPOT. Éjfél előtt vagy után van. Megmondani ki tudná azt? Én az éjszakában állok, fekete faluban járok. (Fekete bár csillagos ...) Aki velem szóbaáll, belémhull, elveszítem magamban és észre sem veszi már, hogy emitt a zugolynál csábít egy lány fura csábja. Zsályát varrt a szoknyájába. Szélben a fák hajladoznak. Vége-hosszukba dalolnak. A két ikszét meghaladva még enyém az éjtszaka, enyém e csillagos falu kék mélységű tóvizekkel beszőve, - szép csengőjű borjúk isznak belőle. Örült a szél, ruca hápog. Fekete faluban járok. Voltam a szoknyásnál. Azt mondta, hogy szeret. No, ha szeret, játszunk: fogjon el engemet. A lányucca a bátraké, széles vérű legényeké, - embereké.