Bővebb ismertető
Élet...
Az élet zengő, nyilt tengerén evezek
Kicsinyke árbocos hajómon.
Vadul sivitnak az északi szelek,
Mély barázdát von a hajónyom.
Felzúg az ár, az örvény felkavarog;
Najádok zokognak a mélyben.
Lámpám fénye a víz szinén csavarog
S elmosódik a barna éjben.
Sikongva száll fejem fölött a sirály,
Az örvény lehúzza hajómat;
Áldozatért liheg a vizi király:
- "Hollá, csak előre, triton-had!"