Dante szonettjei [antikvár]

Részlet a könyvből: Azon az évadon, amikor az ég szelíd és harmatos lehellete díszes köntösbe öltözteti a földet és a harsogó zöld lombok közé kevert ezerszínű virágok pompájával mosolyt varázsol az arcára, szokás volt városunkban, hogy a férfiak is, meg az asszonyok is, kiki külön-külön, a maga társaságában, kerületenkint, megülje ezt az ünnepet; ez okból történt, hogy a többi ünneplő között Folco Portinari, aki ebben az időben polgártársai előtt igen tiszteletreméltó férfiú hírében állott, május havának első napján legközölebbi szomszédjait a maga házában ünnepségre hívta össze: közöttük a már említett Alighierit is, akit, ahogy a kisgyermekek atyjukat, s kivált az ünneplő helyekre követni szokták, Dante is, aki még kilencedik évét sem töltötte be, elkísért.