kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ágh István - Az év versei 2013 [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/250/4299250.jpg "Ágh István - Az év versei 2013 [antikvár]")
Az év versei 2013 [antikvár]
Ágh István, Báger Gusztáv, Bakos Kiss Károly, Barabás Zoltán, Barna T. Attila, Bertók László, Beszédes István, Boda Magdolna, Bogdán László, Botár Attila, Both Balázs, Buda Ferenc, Csehy Zoltán, Csontos János, Darányi Sándor, Dobozi Eszter, Döbrentei Kornél, Dukai István, Falusi Márton, Fecske Csaba, Fehér Renátó, Fekete Vince, Filip Tamás, Fodor Géza, Gál Sándor, Gergely Ágnes, Hárs Ernő, Iancu Laura, Ijjas Tamás, Juhász Ferenc, Juhász Gyula, Karácsonyi Zsolt, Kele Fodor Ákos, Kelebi Kiss István, Kelemen Lajos, Kemény István, Király László, Király Zoltán, Kiss Anna, Kiss Benedek, Kiss Judit Ágnes, Kókai János, Kovács András Ferenc, Kovács Katáng Ferenc, Kürti László, Lackfi János, Láng Orsolya, László Noémi, Lázár Balázs, Lázár Bence András, Lázáry René Sándor, Lehóczky Ágnes, Léka Géza, Lőrincz P. Gabriella, Lövétei Lázár László, Markó Béla, Mezey Katalin, Nádasdy Ádám, Nagy Zsuka, Oláh András, Oláh János, Orcsik Roland, Papp Attila Zsolt, Papp-Für János, Payer Imre, Péntek Imre, Petőcz András, Pollágh Péter, Prágai Tamás, Szálinger Balázs, Szászi Zoltán, Szenti Ernő, Szentmártoni János, Szőcs Petra, Szöllősi Zoltán, Takács Zsuzsa, Tamás Menyhért, Tornai József, Toroczkay András, Tóth Erzsébet, Tóth Krisztina, Tőzsér Árpád, Turczi István, Ughy Szabina, Varga Imre, Vári Fábián László, Vasadi Péter, Vass Tibor, Vaszilij Bogdanov, Végh Attila, Visky András, Vörös István, Z. Németh István, Zalán Tibor, Zsillé Gábor
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2440 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Az év versei 2013 [antikvár]
Szerző:
Ágh István
,
Báger Gusztáv
,
Bakos Kiss Károly
,
Barabás Zoltán
,
Barna T. Attila
,
Bertók László
,
Beszédes István
,
Boda Magdolna
,
Bogdán László
,
Botár Attila
,
Both Balázs
,
Buda Ferenc
,
Csehy Zoltán
,
Csontos János
,
Darányi Sándor
,
Dobozi Eszter
,
Döbrentei Kornél
,
Dukai István
,
Falusi Márton
,
Fecske Csaba
,
Fehér Renátó
,
Fekete Vince
,
Filip Tamás
,
Fodor Géza
,
Gál Sándor
,
Gergely Ágnes
,
Hárs Ernő
,
Iancu Laura
,
Ijjas Tamás
,
Juhász Ferenc
,
Juhász Gyula
,
Karácsonyi Zsolt
,
Kele Fodor Ákos
,
Kelebi Kiss István
,
Kelemen Lajos
,
Kemény István
,
Király László
,
Király Zoltán
,
Kiss Anna
,
Kiss Benedek
,
Kiss Judit Ágnes
,
Kókai János
,
Kovács András Ferenc
,
Kovács Katáng Ferenc
,
Kürti László
,
Lackfi János
,
Láng Orsolya
,
László Noémi
,
Lázár Balázs
,
Lázár Bence András
,
Lázáry René Sándor
,
Lehóczky Ágnes
,
Léka Géza
,
Lőrincz P. Gabriella
,
Lövétei Lázár László
,
Markó Béla
,
Mezey Katalin
,
Nádasdy Ádám
,
Nagy Zsuka
,
Oláh András
,
Oláh János
,
Orcsik Roland
,
Papp Attila Zsolt
,
Papp-Für János
,
Payer Imre
,
Péntek Imre
,
Petőcz András
,
Pollágh Péter
,
Prágai Tamás
,
Szálinger Balázs
,
Szászi Zoltán
,
Szenti Ernő
,
Szentmártoni János
,
Szőcs Petra
,
Szöllősi Zoltán
,
Takács Zsuzsa
,
Tamás Menyhért
,
Tornai József
,
Toroczkay András
,
Tóth Erzsébet
,
Tóth Krisztina
,
Tőzsér Árpád
,
Turczi István
,
Ughy Szabina
,
Varga Imre
,
Vári Fábián László
,
Vasadi Péter
,
Vass Tibor
,
Vaszilij Bogdanov
,
Végh Attila
,
Visky András
,
Vörös István
,
Z. Németh István
,
Zalán Tibor
Zsillé Gábor
Kiadó: Magyar Napló Kiadó Kft.
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 130 mm x 200 mm
Fecske Csaba (Szögliget, 1948. március 10. –) József Attila-díjas (2008) magyar költő, publicista.
Szülei: Fecske Lajos és Rencsisofszki Ilona. 1962 óta Miskolcon él. 1966–1990 között a Kohászati Gyárépítő Vállalatnál olvasztár, diszpécser, technikus, szállításvezető, műszaki ellenőr volt. 1968 óta publikál rendszeresen. 1991 óta rokkantnyugdíjas. Az Észak-Magyarország publicistája.
1973-ban feleségül vette Serfőző Máriát. Két gyerekük született; Hajnalka (1973), Zoltán (1974). Született négy unokája Fecske Lilla (1998), Földvári Ákos (1996), Földvári Szabolcs (2001), Fecske Zoltán (2007).
Szülei: Fecske Lajos és Rencsisofszki Ilona. 1962 óta Miskolcon él. 1966–1990 között a Kohászati Gyárépítő Vállalatnál olvasztár, diszpécser, technikus, szállításvezető, műszaki ellenőr volt. 1968 óta publikál rendszeresen. 1991 óta rokkantnyugdíjas. Az Észak-Magyarország publicistája.
1973-ban feleségül vette Serfőző Máriát. Két gyerekük született; Hajnalka (1973), Zoltán (1974). Született négy unokája Fecske Lilla (1998), Földvári Ákos (1996), Földvári Szabolcs (2001), Fecske Zoltán (2007).
Költő, kritikus.
1989 októberében született Szombathelyen. Költő, kritikus. 2007-ben részt vett a Magyar Író Akadémia szépírói mesterkurzusán, ahol alkalmazott írói és irodalmi referens képesítést szerzett. Többször díjazott volt a Kárpát-medencei diákírók, diákköltők sárvári találkozóján vers és tanulmány kategóriában. 2007 óta publikál. Verseit többek között az Alföld, a Csillagszálló, az Élet és Irodalom, az Ex Symposion, a Hévíz, a Kalligram, a Litera.hu, a Műút és a Prae is közölte. Kritikái jelentek meg a FÉLonline.hu-n, a kulter.hu-n, a prae.hu-n, a Jelenkorban, a Magyar Narancsban, a Szkholionban és a Tiszatájban is. Tanulmányokat, esszéket, tudósításokat, publicisztikai írásokat is rendszeresen közöl. Szerepelt a Beszámított veszteség, a Szép versek 2011, Az év versei 2013 és a Szép versek 2013 című antológiákban. 2010-ben és 2011-ben Petri György-díjra jelölték. A József Attila Kör, a Körhinta Kör és az Apokrif folyóirat körének tagja. Az ELTE BTK irodalom- és kultúratudomány mesterképzésének hallgatója. Érdeklődési területei: a Beszélő folyóirat története, esztétikum és politikum kapcsolata; szamizdat-irodalom és sajtó. Több konferencián vett részt és tartott előadást Petri György költészetéről. 2012/2013-ban két szemeszteren keresztül a prágai Károly Egyetem vendéghallgatója volt Erasmus és EILC-ösztöndíjjal. 2012-ben Köztársasági Ösztöndíjat kapott.
Fotó © Szilágyi Lenke
Díjai
Zelk Zoltán-díj (2014), A Visegrádi Alap irodalmi ösztöndíja (2018)
A Magvetőnél megjelent művei
Garázsmenet (2014), Holtidény (2018)
1989 októberében született Szombathelyen. Költő, kritikus. 2007-ben részt vett a Magyar Író Akadémia szépírói mesterkurzusán, ahol alkalmazott írói és irodalmi referens képesítést szerzett. Többször díjazott volt a Kárpát-medencei diákírók, diákköltők sárvári találkozóján vers és tanulmány kategóriában. 2007 óta publikál. Verseit többek között az Alföld, a Csillagszálló, az Élet és Irodalom, az Ex Symposion, a Hévíz, a Kalligram, a Litera.hu, a Műút és a Prae is közölte. Kritikái jelentek meg a FÉLonline.hu-n, a kulter.hu-n, a prae.hu-n, a Jelenkorban, a Magyar Narancsban, a Szkholionban és a Tiszatájban is. Tanulmányokat, esszéket, tudósításokat, publicisztikai írásokat is rendszeresen közöl. Szerepelt a Beszámított veszteség, a Szép versek 2011, Az év versei 2013 és a Szép versek 2013 című antológiákban. 2010-ben és 2011-ben Petri György-díjra jelölték. A József Attila Kör, a Körhinta Kör és az Apokrif folyóirat körének tagja. Az ELTE BTK irodalom- és kultúratudomány mesterképzésének hallgatója. Érdeklődési területei: a Beszélő folyóirat története, esztétikum és politikum kapcsolata; szamizdat-irodalom és sajtó. Több konferencián vett részt és tartott előadást Petri György költészetéről. 2012/2013-ban két szemeszteren keresztül a prágai Károly Egyetem vendéghallgatója volt Erasmus és EILC-ösztöndíjjal. 2012-ben Köztársasági Ösztöndíjat kapott.
Fotó © Szilágyi Lenke
Díjai
Zelk Zoltán-díj (2014), A Visegrádi Alap irodalmi ösztöndíja (2018)
A Magvetőnél megjelent művei
Garázsmenet (2014), Holtidény (2018)
1943-ban született Budapesten. 1967-ben diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–filozófia szakán. 1967 és 1974 között a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének tudományos munkatársa, 1975-ben a filozófiai tudományok kandidátusa volt.
Neki köszönhető több értékes mai magyar dráma, egyebek mellett Spiró György Csirkefej című darabjának színpadra segítése, dramaturgiai gondozása.1974-től 1986-ig az egyetem esztétika tanszékének tanára, 1987-ben az Operaház vezető dramaturgja volt. 1978 és 1982 között a Nemzeti Színház, 1982-től pedig a Katona József Színház dramaturgja volt.A Muzsika című folyóirat operakritikusa, a Holmi szerkesztőbizottsági tagja volt, valamint zenei kritikákat publikált az Élet és Irodalomban. 1992-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1987-ben és 1990-ben is megkapta az országos színházi találkozó legjobb dramaturgiai munkájáért a kritikusok díját, 1988-ban Erkel Ferenc-díjjal ismerték el.Életének 66. esztendejében, 2008-ban hunyt el.
A Magvető Kiadónál megjelent műve
Magánszínház (2009)
Díjai
Erkel Ferenc-díj (1988)
Neki köszönhető több értékes mai magyar dráma, egyebek mellett Spiró György Csirkefej című darabjának színpadra segítése, dramaturgiai gondozása.1974-től 1986-ig az egyetem esztétika tanszékének tanára, 1987-ben az Operaház vezető dramaturgja volt. 1978 és 1982 között a Nemzeti Színház, 1982-től pedig a Katona József Színház dramaturgja volt.A Muzsika című folyóirat operakritikusa, a Holmi szerkesztőbizottsági tagja volt, valamint zenei kritikákat publikált az Élet és Irodalomban. 1992-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1987-ben és 1990-ben is megkapta az országos színházi találkozó legjobb dramaturgiai munkájáért a kritikusok díját, 1988-ban Erkel Ferenc-díjjal ismerték el.Életének 66. esztendejében, 2008-ban hunyt el.
A Magvető Kiadónál megjelent műve
Magánszínház (2009)
Díjai
Erkel Ferenc-díj (1988)
1961-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar–történelem szakon diplomázott 1990-ben.
Verseket, prózát, esszét, kritikát, egy fél drámát, könyvajánlatokat, fülszövegeket, JAK-tábori naplót, netnaplót, tévéjáték-dialógusokat (sőt, álnéven egy fél ponyvaregényt) írt eddig.
Kemény István a nyolcvanas években induló nemzedék jelentős, és írókörökben az egyik legnagyobb hatású, eredeti hangú és kísérletező kedvű alkotója. Első verseskötete Csigalépcső az elfelejtett tanszékekhez címmel az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiadásában jelent meg 1984-ben. Ezt követően jelentkezett verseskötettel, regénnyel (Az ellenség művészete), tárcanovellákkal (Család, gyerekek, autó). Ez utóbbiakat korábban az Élet és Irodalomban publikálta. 1984 és 2002 között tíz könyve jelent meg, többek közt két nagy hatású verseskönyve, a válogatott verseit tartalmazó Valami a vérről, 1998-ban, majd három évvel később a Hideg. Első verseskötete, amelyet a Magvető Kiadó gondozott, a 2006-ban kiadott Élőbeszéd, eddigi egyetlen regénye a Kedves Ismeretlen (2009). Összegyűjtött versei Állástalan táncosnő címmel jelentek meg 2011-ben. Lúdbőr című 2017-es esszékötete az elmúlt évek egyik legfontosabb kulturális-honismereti teljesítménye; vallomások és töprengések füzére hagyományról és modernségről, költészetről és történelemről, hazánkról és Európáról. 2018-ban napvilágot látott Nílus című verses könyve hasonlóan A királynálhoz ékes bizonyítéka annak, hogyan mélyül el és keres egyszerre új megszólalási formákat Kemény István lírája.
Fotó © Szilágyi Lenke
Díjai
Kilencek-díj (1986), A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja (1988), Móricz-ösztöndíj (1989), A Jövő Irodalmáért-díj (1989), a Holnap Kiadó Nívódíja (1990), Soros-ösztöndíj (1994), Hidas Antal-díj (1994), Graves-díj (1995), Déry Tibor-díj (1997), József Attila-díj (1997), Zelk Zoltán-díj (2001), Arany János-ösztöndíj (2002), Palatinus-díj (2002), JAK-díj (2004) Palládium-díj (2007), Babérkoszorú-díj (2007), Márai Sándor-díj (2010), Hévíz Irodalmi Díj (2016), Babits Mihály Alkotói Emlékdíj (2016)
Verseket, prózát, esszét, kritikát, egy fél drámát, könyvajánlatokat, fülszövegeket, JAK-tábori naplót, netnaplót, tévéjáték-dialógusokat (sőt, álnéven egy fél ponyvaregényt) írt eddig.
Kemény István a nyolcvanas években induló nemzedék jelentős, és írókörökben az egyik legnagyobb hatású, eredeti hangú és kísérletező kedvű alkotója. Első verseskötete Csigalépcső az elfelejtett tanszékekhez címmel az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiadásában jelent meg 1984-ben. Ezt követően jelentkezett verseskötettel, regénnyel (Az ellenség művészete), tárcanovellákkal (Család, gyerekek, autó). Ez utóbbiakat korábban az Élet és Irodalomban publikálta. 1984 és 2002 között tíz könyve jelent meg, többek közt két nagy hatású verseskönyve, a válogatott verseit tartalmazó Valami a vérről, 1998-ban, majd három évvel később a Hideg. Első verseskötete, amelyet a Magvető Kiadó gondozott, a 2006-ban kiadott Élőbeszéd, eddigi egyetlen regénye a Kedves Ismeretlen (2009). Összegyűjtött versei Állástalan táncosnő címmel jelentek meg 2011-ben. Lúdbőr című 2017-es esszékötete az elmúlt évek egyik legfontosabb kulturális-honismereti teljesítménye; vallomások és töprengések füzére hagyományról és modernségről, költészetről és történelemről, hazánkról és Európáról. 2018-ban napvilágot látott Nílus című verses könyve hasonlóan A királynálhoz ékes bizonyítéka annak, hogyan mélyül el és keres egyszerre új megszólalási formákat Kemény István lírája.
Fotó © Szilágyi Lenke
Díjai
Kilencek-díj (1986), A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja (1988), Móricz-ösztöndíj (1989), A Jövő Irodalmáért-díj (1989), a Holnap Kiadó Nívódíja (1990), Soros-ösztöndíj (1994), Hidas Antal-díj (1994), Graves-díj (1995), Déry Tibor-díj (1997), József Attila-díj (1997), Zelk Zoltán-díj (2001), Arany János-ösztöndíj (2002), Palatinus-díj (2002), JAK-díj (2004) Palládium-díj (2007), Babérkoszorú-díj (2007), Márai Sándor-díj (2010), Hévíz Irodalmi Díj (2016), Babits Mihály Alkotói Emlékdíj (2016)
Az ELTE BTK-n magyar, a Színművészeti Egyetemen drámatanári, a Pécsi Tanárképzőn oboa szakot végzett. 2006-ban tette ismertté a kortárs irodalomban első verseskötete, az Irgalmasvérnő.
További verseskötetei: nincs új üzenet (2007), Üdvtörténeti lexikon (2009), Koncentrikus korok (2012) Négyszög (2014)
Főbb díjai: Artisjus Irodalmi díj 2007 Déry Tibor jutalom, 2008 Zelk Zoltán-díj 2012 József Attila-díj 2012
Első regénye 2008-ban jelent meg A keresztanya címmel, második regénye 2017-ben A Halál milongát táncol.
Ez a harmadik prózakötete.
További verseskötetei: nincs új üzenet (2007), Üdvtörténeti lexikon (2009), Koncentrikus korok (2012) Négyszög (2014)
Főbb díjai: Artisjus Irodalmi díj 2007 Déry Tibor jutalom, 2008 Zelk Zoltán-díj 2012 József Attila-díj 2012
Első regénye 2008-ban jelent meg A keresztanya címmel, második regénye 2017-ben A Halál milongát táncol.
Ez a harmadik prózakötete.
Nádasdy Ádám
Nádasdy Ádám (1947-2026) Budapesten született költő, nyelvész, műfordító, az ELTE Angol Tanszékének egyetemi tanára.
Fontosabb díjai
Déry Tibor-jutalom (1990), Graves-díj (1993), Füst Milán-díj (2000), Üveggolyó-díj (2010), Artisjus Irodalmi Nagydíj (2017), Aegon irodalmi díj (2020)
Nádasdy Ádám (1947-2026) Budapesten született költő, nyelvész, műfordító, az ELTE Angol Tanszékének egyetemi tanára.
Fontosabb díjai
Déry Tibor-jutalom (1990), Graves-díj (1993), Füst Milán-díj (2000), Üveggolyó-díj (2010), Artisjus Irodalmi Nagydíj (2017), Aegon irodalmi díj (2020)
Szálinger Balázs
1978-ban született Keszthelyen. Költő, író, drámaíró, évekig a Héviz folyóirat szerkesztője volt.
Fontosabb díjai
Sziveri János-díj (2000), Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (2000), Petőfi-díj (2001), Bródy Sándor-díj (2001), Szép Ernő-jutalom (2008), Junior Prima Díj irodalom kategória (2008), József Attila-díj (2010), Quasimodo Emlékdíj (2010), Szabó Magda és Szobotka Tibor Emlékéért díj (2010), Szépíró Díj (2013), Artisjus Irodalmi Díj (2013), Bűrka-díj (2019)
1978-ban született Keszthelyen. Költő, író, drámaíró, évekig a Héviz folyóirat szerkesztője volt.
Fontosabb díjai
Sziveri János-díj (2000), Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (2000), Petőfi-díj (2001), Bródy Sándor-díj (2001), Szép Ernő-jutalom (2008), Junior Prima Díj irodalom kategória (2008), József Attila-díj (2010), Quasimodo Emlékdíj (2010), Szabó Magda és Szobotka Tibor Emlékéért díj (2010), Szépíró Díj (2013), Artisjus Irodalmi Díj (2013), Bűrka-díj (2019)
Szőcs Petra Kolozsváron született, költő, forgatókönyvíró. Az ELTE magyar–német, majd a Színház- és Filmművészeti Egyetem forgatókönyvíró szakán végzett. Budapesten él. Ez az első verseskötete.
Díjai
Makói Medáliák-díj (2014)
1981-ben született Budapesten. Költő, zenész, kritikus.
A fényképet Valuska Gábor készítette.
A fényképet Valuska Gábor készítette.
Tóth Krisztina
1967-ben született Budapesten. Író, költő, műfordító, drámaíró.
Fontosabb díjai
Radnóti-díj (1990), Soros-ösztöndíj (1992, 1999), Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (1993), Illyés Gyula-díj (1994), Graves-díj (1996), Déry-jutalom (1996), József Attila-díj (2000), Vas István-díj (2001), Palládium-díj (2002), Szépírók Társaságának Díja (2005), Gemini-díj (2005), Castel Goffredo irodalmi különdíja (2006), Márai Sándor-díj (2007), Quasimodo-emlékdíj (2008), Magyar Köztársaság babérkoszorúja díj (2009), Artisjus Irodalmi Díj (2010), Bárka-díj (2010), Alföld-díj (2014)
1967-ben született Budapesten. Író, költő, műfordító, drámaíró.
Fontosabb díjai
Radnóti-díj (1990), Soros-ösztöndíj (1992, 1999), Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (1993), Illyés Gyula-díj (1994), Graves-díj (1996), Déry-jutalom (1996), József Attila-díj (2000), Vas István-díj (2001), Palládium-díj (2002), Szépírók Társaságának Díja (2005), Gemini-díj (2005), Castel Goffredo irodalmi különdíja (2006), Márai Sándor-díj (2007), Quasimodo-emlékdíj (2008), Magyar Köztársaság babérkoszorúja díj (2009), Artisjus Irodalmi Díj (2010), Bárka-díj (2010), Alföld-díj (2014)
Ughy Szabina (1985) Bella István-díjas író, szerkesztő, irodalomteraputa. Korábban két verseskötete (Külső protézis, 2014, Séták peremvidéken, 2015) és egy regénye (A gránátalma íze, 2018) jelent meg. 2008-tól rendszeresen publikál verseket, prózai szövegeket, recenziókat, beszámolókat, interjúkat különféle folyóiratokban, hetilapokban. Verseit évek óta beválogatják Az év versei és a Szép versek antológiákba. Műveit angol, bolgár, orosz, olasz, spanyol nyelvekre fordították le. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen diplomázott magyar-újságírás szakon, de emellett elvégezte a Lackfi János és Vörös István vezette Kreatív írás specializációt is. 2011-ben egy évet Erasmus-ösztöndíjjal Szicíliában, Cataniában töltött, ahol film- és irodalomtörténeti kurzusokat hallgatott. 2013-ban Bach Máté fotóssal közösen létrehozta A pesti nő oldalt, ahová Budapesten élő nőkkel készített interjúkat több mint két éven keresztül. 2018 óta a Móra Kiadó irodalmi szerkesztője. Emellett közel öt éve vezet irodalomterápiás önismereti csoportokat Budapesten és Brüsszelben.
Vass Tibor 1968-ban, Miskolcon született. Hernádkakon él. Költő, képzőművész, 2004-től a Spanyolnátha művészeti folyóirat (spanyolnatha.hu) alapító főszerkesztője. Nyíregyházán, tanító-népművelés szakon végzett (1989). Kassák- (1995), Szabó Lőrinc- (2003), József Attila-díjas (2009), a Tokaji Írótábor Hordó-díjasa (2019).
Díjazta a Közép-Kelet-Európai Nemzetközi Mail Art Kiállítás (fődíj, 1995), a XXI. Országos Grafikai Biennálé (közönségdíj, 2002), a Miskolci Téli Tárlat (2005), a Matricák, Kisméretű Elektrográfiák Nemzetközi Kiállítása (2017).
Tagja a Magyar Írószövetségnek (1995-), a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (1996-), a Kapos Art Képző- és Iparművészeti Egyesületnek (1996-), a Szépírók Társaságának (2005-), a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportjának (2006-), a Magyar Művészeti Akadémia köztestületének (2014-). Alapító tagja Magyar Írószövetség Avantgárd Szakosztály, Bohár András Körének (2007-), a Magyar Elektrográfiai Társaságnak (2001-), a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Szépíró Tagozatának (2009-), a Magyar Írószövetség Digitális Munkacsoportjának (2014-). A Magyar Küldeményművészeti Társaság alapító elnöke (2015-). A Spanyolnátha Nemzetközi Küldeményművészeti Biennálé (2006-), az Önök kerték Spanyolnátha Kertfesztivál (2008-), a Spanyolnátha Nemzetközi Mail Art Művésztelep (2015-), és a Spanyolnátha Műhelytábor (2010-) alapító főszervezője, a SPriNt Tanoda projektvezetője (2014-).
A Nemzeti Kulturális Alap és Miskolc város alkotói ösztöndíját több alkalommal elnyerte.
Dolgozott az Új Bekezdés Könyvek (1992-1996) és az Időjelek művészeti almanach alapító főszerkesztőjeként (1993-1995), az Észak-Magyarország Literátor, a Déli Hírlap Provincia című irodalmi melléklete (1994), a Hajdú-Bihari Napló, a Kelet-Magyarország, és az Észak-Magyarország közös melléklete irodalmi rovatának szerkesztőjeként (1997-1998). 1995-1997 és 2001-2005 között az Új Holnap, társadalmi, irodalmi folyóirat irodalmi szerkesztője volt. 1999-től a Parnasszus költészeti folyóirat, 2007-től a Parnasszus Kiadó munkatársa, 2009-től a Spanyolnátha Könyvek alapító sorozatszerkesztője.
Legutóbbi kötetei: A Nagy Bibin (versek, elektrográfiák, Spanyolnátha, 2014); A Nagy Bibin és a műlovarnő (versek, elektrográfiák, Spanyolnátha, 2016); El, Kondor, pláza (versek, elektrográfiák, Spanyolnátha, 2018).
Legutóbbi önálló kiállításai: Magyar Elektrográfiai Társaság Galériája (Budapest, 2015), Nagyvárad (Szigligeti Színház, 2015), Művészetek Háza (Szekszárd, 2015), Comenius Campus (Sárospatak, 2016), Herman Ottó Múzeum-Miskolci Galéria (2018).
Róla szóló irodalom: Szalai Zsolt: Sem.Rendszer – a nyelv színe-változása Vass Tibor költészetében.
Fotó: Vass Levente
Díjazta a Közép-Kelet-Európai Nemzetközi Mail Art Kiállítás (fődíj, 1995), a XXI. Országos Grafikai Biennálé (közönségdíj, 2002), a Miskolci Téli Tárlat (2005), a Matricák, Kisméretű Elektrográfiák Nemzetközi Kiállítása (2017).
Tagja a Magyar Írószövetségnek (1995-), a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (1996-), a Kapos Art Képző- és Iparművészeti Egyesületnek (1996-), a Szépírók Társaságának (2005-), a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportjának (2006-), a Magyar Művészeti Akadémia köztestületének (2014-). Alapító tagja Magyar Írószövetség Avantgárd Szakosztály, Bohár András Körének (2007-), a Magyar Elektrográfiai Társaságnak (2001-), a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Szépíró Tagozatának (2009-), a Magyar Írószövetség Digitális Munkacsoportjának (2014-). A Magyar Küldeményművészeti Társaság alapító elnöke (2015-). A Spanyolnátha Nemzetközi Küldeményművészeti Biennálé (2006-), az Önök kerték Spanyolnátha Kertfesztivál (2008-), a Spanyolnátha Nemzetközi Mail Art Művésztelep (2015-), és a Spanyolnátha Műhelytábor (2010-) alapító főszervezője, a SPriNt Tanoda projektvezetője (2014-).
A Nemzeti Kulturális Alap és Miskolc város alkotói ösztöndíját több alkalommal elnyerte.
Dolgozott az Új Bekezdés Könyvek (1992-1996) és az Időjelek művészeti almanach alapító főszerkesztőjeként (1993-1995), az Észak-Magyarország Literátor, a Déli Hírlap Provincia című irodalmi melléklete (1994), a Hajdú-Bihari Napló, a Kelet-Magyarország, és az Észak-Magyarország közös melléklete irodalmi rovatának szerkesztőjeként (1997-1998). 1995-1997 és 2001-2005 között az Új Holnap, társadalmi, irodalmi folyóirat irodalmi szerkesztője volt. 1999-től a Parnasszus költészeti folyóirat, 2007-től a Parnasszus Kiadó munkatársa, 2009-től a Spanyolnátha Könyvek alapító sorozatszerkesztője.
Legutóbbi kötetei: A Nagy Bibin (versek, elektrográfiák, Spanyolnátha, 2014); A Nagy Bibin és a műlovarnő (versek, elektrográfiák, Spanyolnátha, 2016); El, Kondor, pláza (versek, elektrográfiák, Spanyolnátha, 2018).
Legutóbbi önálló kiállításai: Magyar Elektrográfiai Társaság Galériája (Budapest, 2015), Nagyvárad (Szigligeti Színház, 2015), Művészetek Háza (Szekszárd, 2015), Comenius Campus (Sárospatak, 2016), Herman Ottó Múzeum-Miskolci Galéria (2018).
Róla szóló irodalom: Szalai Zsolt: Sem.Rendszer – a nyelv színe-változása Vass Tibor költészetében.
Fotó: Vass Levente
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............