Válogatott versek - Szabó Lőrinc [antikvár]

Gerince fakult.
Szabó Lőrinc (1900-1957) egyidős volt századunkkal. A Miskolcon született költő a debreceni református kollégium neveltjeként már gimnazista éveiben megismerkedett a magyar és a világirodalom jelenségeivel, a természettudományok eredményeivel és a társasági élet szabályaival. A Nyugat folyóirat első évtizedes eredményeinek ismeretében Babits Mihály filozófiai ihletettségű, nagy formakultúrájú és európai irodalmi műveltségű költészetének válik követőjévé. Amikor egyetemistaként bekerül a hazai irodalmi életbe már latinból, görögből, németből és franciából fordít, jegyzeteit gyorsírással készíti, és Babits közvetlen tanítványaként nemsokára angolból fordítja kiadók számára a Fitzgerald-féle Omar Khájjám-verseket majd Shakespeare szonettjeit, és Coleridge Rege a vén tengerészről című balladás remeklését. Amikorra saját versei 1920-tól megjelennek a Nyugathadin, járatos a legújabb európai költészetben és tájékozott a századelőtől kifejlődő avantgarde mozgalmakban. Első kötete, az 1922-ben megjelent Föld, Erdő, Isten ritka elismerést vált ki: az első világháború, majd az azt követő forradalmi-ellenforradalmi hullámok, a Trianonba torkolló országvesztés kataklizmái közepette, a minden irodalmi jelenséget beárnyékoló Ady-hatás és az avantgarde tetőzésekor olyan klasszikusan kiegyensúlyozott stílus szintézist képviselt, amely ugyanakkor a modem személyiség történelmi, érzelmi és létfilozófiai veszélyeztetettségének átélését is éreztette.