Vattay Antal naplója 1944-1945 [antikvár]

A honvédség fejlődése a harmincas években erős törést mutatott, melyet a nehéz pénzügyi helyzettől eltekintve - az eszme - ideális célkitűzés hiánya okozott. A hadsereget nem csak a neveléssel, kiképzéssel, fegyelmezéssel lehet értékessé tenni, hanem - és ezt kellett volna legelőször említeni - "eszme" kell. A megalakításkor és első időszakban "a keresztény nemzeti Magyarország" volt az eszme. Ez volt az erkölcsi alap, melyre a fiatal szervezet felépült. Ez az eszme azonban eltorzított formában a politikai ellenzék zászlóira íródott és azt mint világnézeti problémát vezető jelszónak választotta. A hadsereg ezzel az eszmével élt tovább, nem kapott új alapot, s így különösen a fiatal vezérkari tisztek az eszme fenntartásával - egyes idősebbek támogatásával - átsodródtak a nyilas vonalra, azok hűséges és vele a németek szolgálatkész csatlósai lettek. A Legfelsőbb Hadúr és a honvédség között űr támadt.