A látható kéz [antikvár]

Míg a neoliberális „főirány" három évtizeden át a láthatatlan rézelőnyeit hirdette fejlett és fejlődő országoknak egyaránt, számos - főként ázsiai - országban megértették, hogy a szabadpiaci mechanizmusokat ki kell egyensúlyozni a megfelelő kormányzás látható kezével. A fejlesztő állam sikerei mára már nyilvánvalók. A fejlesztő állam kérdésköre a társadalmi-gazdasági modernizáció, a világgazdasági felzárkózás egyik fontos problémáját, az állam társadalom- és gazdaságfejlesztő szerepét tárgyalja. A fejlesztő állam Európán kívüli tapasztalatai nem érthetők meg az érintett országok és régiók társadalom- és kultúrtörténetének ismerete nélkül; az állam gazdasági tevékenysége nem tárgyalható általános politika- és államelméleti ismeretek nélkül, s mivel a fejlesztő állam tevékenysége közigazgatási tevékenységet is magában foglal, nem hagyható el ennek elemzése sem. A fejlesztő állam hatékony működésének elengedhetetlen feltétele az állam, a bürokrácia és a gazdasági elit közötti szoros kapcsolat. Ez egyfajta modernizációs, fejlesztési konszenzus elfogadását jelenti. Ez a konszenzus létrejöhet tekintélyelvű alapon, de megvalósulhat demokratikus keretek között is. A fejlesztő állam gazdaságpolitikájának nélkülözhetetlen, talán legfontosabb elemét az erős ágazati preferenciák jelentik. Napjaink globalizált világgazdaságában a szelektív szolgáltatásfejlesztés és az aktív tudomány- és technológiapolitika vette át az iparpolitika szerepét - a korábbiaknál sokkal nyitottabb nemzetgazdasági keretek között. A korábbi erős protekcionizmus és szelektív exportösztönzés helyét a nemzetközi kereskedelempolitikai együttműködés igényeinek megfelelő általános exportösztönzés gyakorlata váltotta fel. A fejlesztő állam tehát folyamatosan változik, a sikeres fejlesztő államok folyamatosan fejlődnek és igazodnak a változó világgazdasági viszonyokhoz, a globalizáció újabb és újabb kihívásaihoz - erre összpontosít kötetünk is.