Törött csontok [antikvár]

Prológus Black Country, karácsony napja Lauren Goddard a tizenhárom emeletes háztömb tetején üldögélt. A téli napfény rácsos árnyékot vetett a csupasz lábfejére, amelyet egykedvűen lóbált a tető szélén. A hideg szél csípte a fickándozó lábujjait. A védőrácsot pár évvel korábban szerelték fel, miután egy hétgyermekes apa a mélybe vetette magát. Lauren még tizenegy éves sem volt, amikor ellopott egy drótvágót a közeli olcsó áruk boltjából, és vágott magának egy kijáratot a keskeny párkányra, ami aztán a titkos kis gondolkodóhelye lett. Innen jól láthatta a távoli Clent Hills gyönyörű dombjait, és kizárhatta az alatta fekvő nyirkos, mocskos valóságot. Hollytree az a hely volt, ahová az embert csak akkor küldik, ha nagytakarítás van a pokolban. West Midlands egész területéről ide gyűjtötték a problémás családokat, ez volt a kilakoltatottak fővárosa. A környékbeliek megkönnyebbülve sóhajtottak fel, amikor a hatóságok megszabadították őket az ilyen családoktól. Senkit sem érdekelt, hová kerülnek, elég volt az, hogy eltűntek, és egy újabb összetevővel gazdagodott az olvasztótégely. A terület határát mindenki számára jól láthatóan jelölték ki, és a rendőrség is csak ritkán lépte át. Itt egyetlen hatalmas arénában gyűjtötték össze az erőszaktevőket, a gyermekmolesztálókat, a tolvajokat és az antiszociális életmódot folytató családokat. A rendőrség pedig kintről őrizte őket. De ma nyugalom és béke telepedett a környékre, azt az illúziót 7