Bővebb ismertető
Előhang
Az ebédidő már elmúlt, a koktélozáshoz még korán volt, így éppen üresen ásítozott a klub. A padló karcos, bár tiszta, a falakon is csak kissé szürkült meg a festék a cigarettafüsttől. A helyiséget az italok, az áporodott parfüm és az állott kávé jellegzetes szagegyvelege töltötte be. Bizonyos emberek számára mindez legalább annyira otthonos volt, mint másoknak egy puha párnákkal zsúfolt kanapé a nagyszoba kandallója előtt. Az O'Hurley családnak mindenesetre ott volt az otthona, ahol a közönsége.
Amikor vacsora után szállingózni kezdenek majd befelé a vendégek, elhalványulnak a fények, és kevésbé tűnik kopottnak a terem. Most viszont a két kis ablakon beragyogó napfény kíméletlenül megmutatott minden porszemet és horpadást. Az üvegekkel teli bárpult mögötti tükör körös-körül megsokszorozta a fényt, mely a helyiség közepén álló kis színpadra vetült.
- Ez az én kicsi lányom! Abby, mosolyogj szépen!
Frank O'Hurley az esti műsorba beilleszteni kívánt táncszámot gyakoroltatta ötéves ikerlányaival, izmos, mégis szikár testével előjátszva nekik a lágy mozdulatokat. Egy családok által látogatott szállodában szerepeltek