Bővebb ismertető
Előszó
Volt egyszer négy ifjú hölgy, aki minden londoni bálon, estélyen és társasági rendezvényen a fal mellett üldögélt. A petrezselymet áruló lányok estéről estére csak vártak, míg egyszer beszédbe elegyedtek egymással. Felismerték, hogy bár ugyanazokért az urakért versenyeznek, több előnyük származik abból, ha barátságot kötnek, mint ha ellenségként viselkednek. Úgy döntöttek, szövetkeznek, hogy férjet keressenek maguknak, kezdve a legidősebb Annabelle-től, egészen a legfiatalabb Daisyig.
Kétségtelenül Annabelle volt a legszebb lány köztük, de szegény, mint a templom egere, ami hatalmas hátrányt jelentett. Noha a legtöbb londoni agglegény csinos arcú feleségben reménykedett, általában a csinos hozományú lány mellett döntött.