Bővebb ismertető
- Kérem, nézzenek a lábuk elé! Csak óvatosan! Köszönöm! - Liz rendületlenül mosolygott, miközben elvette a jegyet egy napbarnított férfitól, akinek rikító pálmafák díszelegtek az ingén. Azt is türelmesen megvárta, amíg a férfi felesége előkeresi a saját jegyét két telepakolt szalmakosarukból.
-Remélem, nem vesztetted el, Mabel! Mondtam, hogy add inkább nekem!
- Nem vesztettem el! - sziszegte az asszony, és hamarosan sikerült is előhalásznia a kék papírcsíkot.
- Köszönöm. Kérem, foglaljanak helyet! - szólította fel utasait Liz. Jó néhány perc eltelt, mire engedelmeskedtek, és ő maga is leülhetett. - Hölgyeim és uraim, üdvözlöm önöket a Fantázia fedélzetén!
Gépiesen belekezdett szokásos bevezető szövegébe, és közben hagyta, hogy elkalandozzanak a gondolatai. Szórakozottan biccentett a kikötői munkásnak, aki eloldotta a hajót a baktól. Liz beindította a motort. Kedves, könnyed hangon beszélt továbbra is, mialatt lopva az órájára pillantott. Negyedórás késésben voltak. Még egyszer, utoljára végigfürkészte a partot, a napozóágyakat,