London Road [antikvár]

1. FEJEZET Edinburgh, Skócia osszasan néztem a műalkotást, és azon töprengtem, vajon 1 mi a fenét ábrázolhat. Én csak egy rakás színes vonalat meg négyzetet láttam, itt-ott némi árnyékkal tarkítva. Ismerősnek tűnt. A fejemet tettem volna rá, hogy valamelyik fiókom mélyén ott lapul egy kísértetiesen hasonló kép, amit még Colé rajzolt nekem hároméves korában. Azt viszont nem tartottam valószínűnek, hogy bárki is háromszázötven fontot fizetne Colé rajzáért. Ahogy azt sem, hogy létezik épeszű ember, aki képes háromszázhetvenöt fontot adni egy vászonért, ami úgy néz ki, mintha egy kisiklott festékszállító vonat borult volna rá a töltés oldalában. Ám amikor óvatosan körbesandítottam, láttam, hogy a galéria közönségét nagyon is elbűvölte a mű. Lehet, hogy az én ízlésemmel van a gond? A barátom kedvéért persze erőt vettem magamon, és töprengő arckifejezéssel léptem a következő vászon elé. - Na jó, én feladom - csendült fel mellettem a halk, rekedtes hang. Ezer közül is felismertem volna. Az amerikai akcentussal kiejtett szavak vége kissé felkunkorodott, és néhol a mássalhangzók is •a 7 K-